1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.
A képviselők életrajzi adatai - bizáky Puky Endre dr.
187 dalmi egyesületnek tagja. Elsőizben a második nemzetgyűlés idején volt a törvényhozás tagja, amikor az egységespárt programmja alapján a kiskunhalasi választókerület választotta meg képviselőjévé. 1924-ben miniszterelnökségi államtitkárrá nevezték ki s azóta, mint Bethlen István jjróf egyik legközvetlenebb munkatársa működik a miniszterelnökségen. E minőségében résztvett a miniszterelnök majdnem minden nagyobb alkotásában. A felsőházi javaslatot még 1924-ben ő ismertette az egységespárt értekezleten. Az uj országgyűlésbe ugyancsak a halasi kerület küldötte be egyhangúan. bizáky Puky Endre dr. (Torna, ep.) 1871-ben született Kassán, régi nemesi családból. Református, nős, a nemzetgyűlés volt alelnöke. A képviselőházalelnöke. Atyja kúriai biró, a debreceni ítélőtábla elnöke volt. Középiskoláit a budapesti ref. főgimnáziumban, egyetemi tanulmányait pedig Budapesten, Bécsben és Debrecenben végezte és a kolozsvári egyetemen államtudományi tudori fokot nyert. Közszolgálatát a bécsi közös pénzügyminisztériumban kezdte, ahol a Bosznia és Hercegovina közigazgatásával megbízott osztálynak volt a tagja. Később mint közigazgatási gyakornok Hajdú vármegye szolgálatába lépett, majd szülőmegyéjének aljegyzője lett. 1896-ban félbeszakította közigazgatási pályáját. Ekkor Hieronymi Károly volt belügyminiszternek, a Magyar Agrár- és Járadékbank elnökének titkára lett. Rövidesen vezértitkárrá léptették elő, állásában azonban nem maradt meg, hanem a közigazgatási pálya iránt érzett hajlamától vezettetve, visszatért szülőmegyéje szolgálatába s 1902-ben vármegyei főjegyző lett. Mint ilyen, gróf Hadik János és Szálai László akkori országgyűlési képviselőkkel együtt megszervezte megyéjében a nemzeti ellenállást a darabontkormánnyal szemben. A közigazgatás színvonalának emelésére fordította minden munkásságát. Igazgatója lett a községi jegyzők kiképzésére alakított tanfolyamnak. A darabontkormány azonban a nemzeti ellenállás idején tanúsított magatartása miatt felfüggesztette főjegyzői állásától és megfosztotta a jegyzői tanfolyam igazgatóságától is. A Wekerle-kormány ismét visszahelyezte mindkét állásába és ebben az időben ne-