1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - aszódi és podmanini báró Podmaniczky Endre

182 ban résztvett az ifjúságnak a hadsereg magyarságáért folytatott mozgalmaiban. A fővárosban nyitott ügyvédi irodát s igy, kapcsolódott be a politikai életbe. Huszonhat év óta tagja a főváros törvényhatósági bizottságának. Közéleti tevékenységét nagyobbrészt a fővárosra fordí­totta s vezető szerepet visz Buda közéletében. Alapitója és elnöke az Elsőkerületi Szabad'Polgári Körnek. A Tabán szabályozásának kezdeményezésével nagy érdemeket szer­zett Buda fejlődése körül. A kommunizmus alatt hat hétig a gyűjtőfogházban raboskodott túszként. A nemzeti kor­mány megalakulása után elnöke volt az országos nem­zeti pártnak. A törvényhozásnak elsőizben 1913-ban lett tagja, amikor a dunavecsei kerület választotta meg füg­getlenségi és 48-as programmal. Rendkívül sokat fára­dozott kerülete érdekében, valamint a soroksári Dunaág hajózhatóvá tétele, a Dunavölgy leesapolása s a pest­környéki Duna-balpart községeinek a hajózás révén a gaz­dasági életbe való intenziv bekapcsolása ügyében. A má­sodik .nemzetgyűlésben ugyancsak a dunavecsei kerüle­tet képviselte, az egységespárt programmjávai, amely pártnak egyik alelnöke. Többizben szólalt fel a tárgya­lások során s többizben volt előadója a belügyi tárca költ­ségvetésének. A főváros kölcsöntartozásairól szóló tör­vényjavaslat előadói tisztjét ugyancsak ő töltötte be. Az uj országgyűlésben szintén régi kerületét képviseli, amely nagy szótöbbséggel választotta meg. aszódi és podmanini báró Podmaniczky Endre. (Tompa, ep.) Aszódon született 1858-ban. Tanulmányai befejezése után katonai pályára lépett és 23 évig szolgált a honvédhuszár­ság kötelékében, legutoljára mint a 4. honvédhuszárezred századosa. A katonai pályától 1906-ban vált meg. Kelebia pusztán telepedett meg és itt gazdálkodik ma is birtokán. Tevékeny részt vesz megyéjének közéletében. 1895-ben cs. és kir. kamarás lett. Az 1910-iki általános választások al­kalmával Baja város Rajk Aladár volt Justh-párti képvise­lővel szemben a nemzeti munkapárt programmjával kép­viselővé választotta. 1914-ben a háború kitörésekor önként bevonult és mint honvédhuszárőrnagy 1918-ig szolgálatot teljesített. Az ellenséggel szemben tanúsított bátor maga­tartásért a signum laudissal és a II. oszt. német vas-

Next

/
Oldalképek
Tartalom