1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - Ötvös Lajos dr. - Pakots József

169 Ötvös Lajos dr. (Lövő, kgszp..) 1882-ben született Gyórón. Róm. kath., plébános. Közép­iskoláinak elvégzése után Győrött a teológiát végezte el, majd a budapesti egyetemen középiskolai tanári oklevelet és bölcsészeti oklevelet szerzett. 1906-tól 1909-ig lelkipásztor­kodott, majd az egyházmegyei kormányzatban teljesített egyházi szolgálatot. 1916-ban megrongált egészségi állapota miatt ideiglenesen nyugalomba vonult, mely idő alatt el­méletileg és gyakorlatilag agrárkérdésekkel foglalkozott. 1925 óta mihályi plébános. Első izben tagja a parlamentnek. Lövőn, Sopronmegyében lépett fel, a keresztény gazdasági és szociális párt programmjával, ellenjelöltje Fertsák Jenő nyűg. főispán, egységespárti hivatalos jelölt volt. A par­lamentben főleg agrárkérdésekkel óhajt foglalkozni. Pakots József. - (Budapest III., balpárt.) 1877-ben született Alvincen, Alsófehérmegyében. Róm. kath., nős, iró. Atyja iparos volt. Középiskoláit a dévai főreáliskolában végezte, majd a budapesti tudományegyete­men jogi tanulmányokat folytatott. Mint egyetemi hallgató résztvett az egyetemi mozgalmakban és felelős szerkesz­tője volt az ifjúság hivatalos lapjának, az »Egyetemi Lapok«­nak. Ugyanekkor munkatársa lett a Jókai Mór szerkesztésé­ben megjelent »Nemzet«-nek, majd később a »Hazánk«-nak, a »Magyarország«-nak és »Magyar Hirlap«-nak. Legutóbb a »Pesti Hirlap«-nak volt segédszerkesztője. Mint hírlapíró leg­inkább a politikai rovatban dolgozott s parlamenti kar­colatait a ^Mindenféle a folyosórók cimü könyvében gyűj­tötte össze, »Egy karrier története« címen pedig politikai regényt is irt. Nagy irodalmi munkásságot fejtett ki, mely­nek alapján a Petőfi Társaság 1909-ben rendes tagjai sorába választotta. Később a Petőfi Társaság titkára és a Petőfi Múzeum igazgatója lett, e tisztségéről azonban 1919-ben lemondott. Könyvalakban megjelent nagyobb munkái: Legény­avatás (elbeszélés), Fiamhoz (verseskötet), Madame Napóleon (társadalmi regény), Éjszaka (történelmi regény), Sok asz­szony, egy férfi (regény), A bolond ember legendája (re­gény), Hős diákok (ifjúsági szinmü), Hieroglif (regény), Feje­delmi kaland (regény), Bódító akácok (elbeszélések), Asz­szonyok rágalmazója (elbeszélések). A színműirodalom terén

Next

/
Oldalképek
Tartalom