1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - Maillott de la Treille Nándor báró

1&& (talmi munkásságot fejtett ki. A következő müvei jelentek, meg: >Bokréta, I. II. III.c (versek). »Gondolatok szár­nyán* (versek). »A költői nyelv és Csokonai*. »A hajdúk beszéde*. >Egy év külföldön*, (tanulmányok). >Ember szól a tűzből* (hadinapló). »Magyar feltámadás*, (politikai elme­futtatások). A második nemzetgyűlésen a hajdúnánási kerü­letet képviselte egységespárti programmal. Alta!ános poli­tikai, kultúrpolitikai és közgazdasági kérdésekkel foglalko­kozott főként költségvetési beszédeiben. A mostani válasz­táson is a hajdúnánási kerületben választották meg egy­hangúlag egységespárti programmal. Maillott de la Treille Nándor báró. (Tokaj, ep.) 1884-ben született a zemplénmegyei Tállyán. Róm. kath., nős, tállyai nagybirtokos, ősi francia nemesi csa­lád sarja. Egyik őse mint dzsidáskapitány telepedett le a XVIII. század elején Magyarországon. Középiskoláit a bécsi Teréziánumban végezte, a jogt Kolozsvárott, München­ben és Genfben hallgatta. A jogi és államtudományi állam­vizsgát Kolozsvárott tette le. Tanulmányútja során beutazta egész Európát. 1908 óta Tállya község képviselőtestületé-: nek és Zemplén vármegye törvényhatósági bizottságának tagja. A kommün után 1919 őszétől 1921 nyaráig Zemplén vármegye kormánybiztos-főispánja volt. Az oláh rekvirálá­sok idején Zemplén- és Abaujmegye miniszteri biztosaként működött. Számos társadalmi és gazdasági egyesület tagja, alelnöke a Magyar-Lengyei Kamarának, az Uri Borok R.-T.­nek alapitója és elnöke, a Sátoraljaújhelyi Hitelbank al­elnöke és számos bortermelő szövetkezet igazgatósági tagja. A második nemzetgyűlésben a tokaji kerületet képviselte egységespárti programmal. Főként mezőgazdasági, ipari és agrárpolitikai kérdésekkel foglalkozott, többször felszólalt a költségvetéshez, de munkássága javarészét a szőlőmüvelés, bortermelés és borértékesítés előmozdítására fordította. Még 1925-ben nagyobb akciót indított a parlamentben a bor­vidékek érdekeinek előrevitelére s az egységespártban e kérdés, különösen pedig a borértékesítés kérdésének erőtel­jesebb képviseletére külön csoportot alakított. A borkivitel és d szőlőgazdaság válsága ügyében többizben felszólalt. Előadója volt a lengyel—magyar kereskedelmi egyezmény-

Next

/
Oldalképek
Tartalom