1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - Kontra Aladár - Kossalka János dr.

143 tagja a Pestvidéki Verseny-Egyletnek és az Ügető Egyesületnek. Az uj országgyűlésbe ugyancsak a sziráki kerület küldötte be egyhangú választással. Kontra Aladár. (Budapest I., fajv.) 1877-ben született a fejérmegyei Zámolyon, régi református papi családból. Református lelkész, a pesti református egyházmegye tanácsbirája. Középiskolái elvégzése után Budapesten hallgatta a teológiát. 1900-ban adminisztrátor lett a fej érmegyei Iváncsán, 1902-ben pedig az óbudai református egyház hitoktatója, majd lelkésze lett s azóta tölti be ezt az állást. A világháború alatt mint tábori lelkész teljesített szolgálatot az olasz, román és olasz fronton, ahol a II. osztályú lelkészi kereszttel tüntették ki. 1920 óta élénk részt vesz Óbuda társadalmi és politikai életében, mint a régi Függetlenségi és 48-as Párt helyi alelnöke, később pedig elnöke. 1920 óta tagja a székesfőváros törvényhatósági bizottságának. Kezdettől fogva tagja a MOVE országos elnöki tanácsának, a Társadalmi Egyesületek Szövetsége központi választmányának, valamint a Calvin Nőegyletnek. Ezenkívül számos más társadalmi egyesület életében vesz részt. A fővárosi keresztény lapokban számos cikke jelent meg, azonkívül kisebb tanulmányokat irt a zsidókérdésről és szabadkőművességről. 1920-ban Budapest V. választókerülete (Óbuda) küldötte be a nemzetgyűlésbe a Keresztény Egyesülés pártjának programmjával s a nemzetgyűlés egyik jegyzője volt. Főként szociális és karitatív ügyekkel foglalkozott. Az uj országgyűlésbe a budapesti I. kerületben választották meg a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt listáján, fajvédő programmal. Kossalka János dr. (Budapest I., kgszp.) 1871-ben született Vajdahunyadon. Róm. kath., nős, műegyetemi tanár. A középiskolát Gyulafehérvárott és Nagyszebenben végezte, majd a budapesti József-műegyetem hallgatója volt és itt mérnöki és műszaki doktorátust szerzett. Anyanyelvén kivül tökéletesen bírja a német, francia és angol nyelvet. Többizben járt külföldön tanulmányúton, így 1806-ban állami ösztöndíjjal két éven át tartózkodott a külállamokban s megfordult Németországban, Franciaország-