1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - ásvai Jókay-Ihász Miklós dr.

130 ásvai Jókay-Ihász Miklós dr. (Nagyvázsony, ep.) 1892-ben született Budapesten. Ref, nős, tb. főszolgabíró. Atyja ásvai Jókay Mór pénzügyminiszteri osztálytanácsos volt. Nagyatyja Jókay Károly, Jókai Mórnak testvérbátyja volt. Korán árvaságra jutott. Nevelőapja Ihász Lajos az ihászi Ihász család utolsó férfitagja, Kossuth Lajos bizalmas barátjának Ihász Dánielnek unokaöccse s főrendiházi tag volt. Az Ihász nevet nevelőapja után vette fel a Jókay név mellé, amelyet, miként ősei, ő is y-al ir. A középiskolát a pápai kollégiumban végezte, majd a budapesti tudományegyetemen, jogi doktorátust szerzett. Elvégezte a debreceni gazdasági akadémiát is s a hallei egyetemen is gazdasági tanulmányokat folytatott. Közigazgatási pályára lépett s közel hat évig Veszprém vármegye szolgabirója, majd tb. főszolgabírója volt. Már 28 éves korában beválasztották a vármegye közigazgatási bizottságába később pedig a törvényhatósági bizottságba s mint ilyen tekeny részt vett a vármegye közéletében. Főleg az adókérdésekkel foglalkozott. Később kilépett a vármegye szolgálatából és nevelőanyjának lőrintei birtokán gazdálkodott. Közgazdasági kulturális és társadalmi téren is élénk tevékenységet fejtett ki, főleg a gazdatársadalom megszervezése és a szövetkezeti élet fejlesztése terén. Igazgatósági tagja a Veszprémvármegyei Gazdasági Egyesületnek, a Felsödunántuli Mezőgazdasági Hitelszövetkezetnek, a Veszprémvármegyei Szarvasmarha Tenyésztő Szövetkezetnek, alelnöke a devecseri Gazdák Szövetségének. A gazdatársadalom körében számos szak- és propaganda-előadást tartott. Az egyházi életben is tevékeny szerepet visz. A pápai református egyházmegyének előbb tanácsbirája volt, majd 1925-ben gondnokká választották meg s mint ilyen a dunántúli református egyházkerület világi vezetői között előkelő helyet foglal el. Már a Károlyi-kormány idejében résztvett az ellenforradalmi mozgalmakban, a bolsevizmus alatt pedig börtönbe is került. A kommunizmus bukása után a vármegyei gazdatársadalmat szervezte meg s már 1919 őszén jelölte a nagyvázsonyi kerület. Fiatal kora miatt azonban még nem volt megválasztható. Elsőizben az 1922-es általános választásokon lépett fel a devecseri kerületben, mint az egységespárt hivatalos jelöltje, de Ruppert Rezsővel szemben kisebbségben maradt. Az országgyűlésbe a nagyvázsonyi kerület küldötte be nagy szótöbbséggel.