1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.
A képviselők életrajzi adatai - gyulai Gaál Gaszton
'95 szervezetek újjászervezésében, valamint a keresztény nemzeti párt létesítésében. A kommunizmus bukása után a keresztény nemzeti egyesülés pártjának igazgatója lett s ennek programmjával választotta meg az első nemzetgyűlési választásokon egyhangúlag a soroksári választókerület. A nemzetgyűlésen főként munkáskérdésekkel foglalkozott. Hoszszabb időn át szerkesztette a Keresztény Kultúra cimü tudományos folyóiratot s emellett állandó munkása volt a napisajtónak. Sokat fáradozott a keresztény sajtó megteremtése és talpraállitása érdekében is. A Sasköi* társelnöke, a VI. kerületi Keresztény Kaszinó alelnöke, számos keresztény társadalmi, hitbuzgalmi és karitatív egyesület vezetőségének tagja, a Keresztény Munkásifjak Országos Szövetségének pedig elnöke. Élénk részt vett a budapesti keresztény községi párt megszervezésében is s annak igazgatójaként két községi választás vezetésében volt jelentős szerepe. A második nemzetgyűlésbe a somorjai választókerület küldötte be a keresztény gazdasági és szociális párt programmjával. Figyelemreméltó beszédeket mondott, külkereskedelmi, szociális és népművelési kérdésekről. Az uj országgyűlésbe ugyancsak a somorjai kerület küldötte be a keresztény gazdasági és szociális párt programmjával, egyhangú megbízás alapján. gyulai Gaál Gaszton. (Lengyeltóti, agrárp.) 1868-ban született Székesfehérváron. Róm. kath., özvegy, földbirtokos. Középiskoláit a székesfehérvári cistercita gimnáziumban végezte, majd a magyaróvári gazdasági akadémián 1889^ben gazdasági oklevelet szerzett. 1890-ben a mezöhegyesi állami gazdaságban gazdasági gyakornok lett, mig két évvel később nagybátyjának balatonlellei gazdaságában folytatta agrikultur tanulmányait. Kora ifjúságától kezdve egyik kedvenc tanulmánya volt az ornitológia, e réven ismerkedett meg Hermán Ottóval, akinek biztatására 1894-ben tiszteletbeli állást vállalt a magyar ornitologiai központban. A madártani intézetben 1897-ig működött Itt elfoglalt állását végleg 1900-ban cserélte fel a gazdasággal. Számos ornitologiai és közgazdasági cikke jelent meg a szakfolyóiratokban és a napilapokban. 1898-ban megnősült s 1902 óta balatonbogiári családi birtokán gazdálkodik. A nemzeti ellenállás idején tagja volt