1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Bleyer Jakab dr.

gyár békedelegáció munkájában Xeuillyben. A magyar köz­gazdasági élet egyik vezető egyénisége. M. kir. kereskedelmi főtanácsos, a statisztikai értékmegállapító bizottság szakosz­tályelnöke. Tagja az Ipari és Kereskedelmi Szakoktatási Ta­nácsnak, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának, a Vám­politikai Központ elnöki tanácsának, a Magyar Bánya- és Kohovállalatok Egyesülete igazgatóválasztmányának. A Gyár- t iparosok Országos Szövetségének alelnöke. A második nem­zetgyűlésen az ózdi kerületet képviselte egységespárti pro­grammal. A szociáldemokrata párt jelöltjével szemben válasz­tották meig heves küzdelem után. Tagja volt a nemzetgyűlés pénzügyi, közgazdasági, szociálpolitikai, szanálási és drága­sági bizottságának s e bizottságok törvényelőkészítő munká­jában igen jelentékeny szerepe volt. A Ház plenumában szinte kizárólag közgazdasági kérdésekkel foglalkozott s különösen feltűnt az autonóm vámtarifáról szóló törvényjavaslat általá­nos és részletes vitájában s a rekonstrukciós törvény tárgyalá­sakor mondott beszédeivel. Költségvetési és szociálpolitikai beszédei is a Ház osztatlan tetszésével találkoztak. Az 1926. évi általános választásokon újra az ózdi kerület választotta meg, ezúttal egyhangúan. Szociáldemokrata ellenjelöltje a vá­lasztást be sem várta. A Ház egyik legelismertebb közgazdasági tekintélye. BLEYER JAKAB DR. (Villány.) 1874-ben született Dunavecsén, Bács megyében. Budapesti egyetemi tanul­mányai végeztével Münchenben és Lipcsében hallgatott germanisztikai előadásokat, azután középiskolai tanár volt Sopronban és Budapesten. 1905-ben a német nyelv és régibb német iroda­lomtörténet magántanára Budapesten, 1908-ban ny. r. tanár a kolozsvári egye­temen. 1910-ben a Magyar Tudomá­nyos Akadémia levelező tagjává vá­lasztotta. 1911-ben a német irodalom­történet ny. r. tanára lett a budapesti egyetemen. Müvei: Magyar vonatko­zása német történeti népénekek 1551-ig (1897); Beheim Mihály élete és müvei a magyar történelem szempontjából (1902) ; A ma­gyar hunmonda germán elemei (1905, németül 1906-ban); Gott, • • fff­57

Next

/
Oldalképek
Tartalom