1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Peidl Gyula

ajra külföldön, az ausztriai Sl.-l'öltenben és a svájci Schwyzben. 1900-ban már jelentékeny szerepe volt a magyarországi munkásmozgalomban. Szaktársai ekkor megválasztották szaklapjuk, a budapesti Typografía szerkesztőjének és a magyarországi nyomdászszakszervezet vezetőjévé. 1904-ben résztvett a* Általános Fogyasztási Szövetkezet alapításában, melynek 1908-ban titkára lett. Ugyanekkor átvette a Szövetkezeti Értesítő szerkesztését is. 1909-ben visszahívták a nyomdászok szakszervezetének élére, de emellett megmaradt a Szövetkezeti Ért esi tő szerkesztőjének is 1920-ig, amikor hatósági beavatkozásra neve lekerült a lapról. Az Általános Fogyasztási Szövetkezetnek évek hosszú sora óta igazgatósági tagja s ezidöszerint ügyvezető el nöke. 1909-ben a szociáldemokrata párt vezetőség tagjává választották és ezt a tisztel L919 március 21-ig viselte, amikor Lemondott Ugy erről, valamint a munkaügyi és népjóléti miniszterségről, amelyre 1919 januárjában nevezték ki, továbbá a nyomdászszervezetben viselt állásáról is. ő ama kevesek egyike, akik nyíltan is állást foglaltak a proletárdiktatúra ellen. A szovjet bukása után, aug. 1-én miniszterelnök lett, aug. 6-án azonban az ellenforradalom megbuktatta. Ekkor visszatért a nyomdászszervezet élére, részt vett a Clerk-féle kibontakozási tárgyalásokon, de a tárgyalások végét nem várhatta be: november 18-án külföldre menekült és Wienben és a Grác melletti Radegundban élt, rész bén mint hivatalnok, részben mint nyomdai korrektor 1921 november 15-ig, amikor visszatért családjához és újra elfoglalta helyét a nyomdászszervezet élén. Az általános nemzetgyűlési választásokon Szeged II. kerülete s a főváros budai (I.) lajslro mos kerülete is nemzetgyűlési képviselővé választotta. Szegeden l'álfy Dániellel, a kormánypárt jelöltjével szemben győzött 1209 ezótöbbséggel. A nemzetgyűlésen ö terjesztette elő pártja elvi deklarációját, melynek konciliáns és komoly hangja rokonszenves feltűnést keltett a polgári pártok körében is. Az 1924 november 29-én tartott emlékezetes ülésén a Háznak, mely az Esküitügy megbeszélése alkalmából kitört példátlan hevességű tumultuózus jelenetek között zajlott le, ö is azok között volt, akit a/. elnök, mert rendelkezéseinek ellenszegült, palotaörök által vezettetett ki a teremből. A mentelmi bizottság javaslatára a Ház ezért öt tiz, társait pedig 20—25 ülésből kizárta, am're az egész ellenzék azzal felelt, hogy hónapokon át távol tartotta magát a Ház tanácskozásaitól. Az 1926. évi általános országgyűlési választásokon újra Szegeden és a budapesti budai kerületben kapott mandátumot. A szegedi mandátumot tartotta meg. Vezérszónoka a szociáldemokrata párt parlamenti frakciójának. 221