1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.
Képviselőház - Esztergályos János
bontogató mozgalmában veti tevékeny részt. Házasságából hat gyermeke született. 1904ben a hat hétig tárté általános vasmunkássztrájk után el kellett hagynia az országot. Berlinbe ment, ahol az Allgemeine Elektrizitátsgesellschaft üzemében kapott alkalmazást. Itt azonban nem sokáig időzött, mert a Magyarországi Molnárok és Malomnmnkások Szövetsége néhány hónap mulya titkárának választotta meg. Ebben a minőségben 1906-ig működött. Ugyanezen év közepe táján a sors Amerikába hajtotta, ahol Newyorkban állapodod meg. Az Amerikában oly gyakori gazdasági krízis azonban, amely akkor teljes mértékben bontakozott ki, rövid idő molva hazatkényszeritette s az osztrák-magyar konzul segítségével sikerült is visszakerülnie Európába. 1911-ben a Munkásbiztositó Pénztár végrehajtója lett. 1916-ban a Népszava kiadóhivatalának vidéki szervezője, később a pártvezetöség határozata alapján a központi titkársághoz került. Az 1922. évi nemzetgyűlési választások alkalmával a pécsi II. választókerületben 5514 szavazatnyi abszolút többséggel győzte le szociáldemokrata programmal ellenfeleit, Baumann Emil liberális pártonkívüli (2657) és Gosztonyi Béla keresztényszociális (2387) jelöltet. A nemzetgyűlésen éles ellenzéki hangjával tűnt fel. Emlékezetesek a zalaegerszegi internálótábor ügyében mondott beszédei, amelyeknek megvolt az a sikerük, hogy a nemzetgyűlés nagyszámú küldöttsége kezdeményezésére meglátogatta a tábort. Ez a látogatás vezetett végeredményben a tábor feloszlatására. Az országgyűlés képviselőházába a pécsi lajslromos kerület küldte a szociáldemokrata párt programmjával. Tagja, a közigazgatási-, naplóbiráló- és szám\ •izsgáló-bizoltságnak. Egyike volt azoknak az ellenzéki képviselőknek, akiket a nemzetgyűlés elnöke az emlékezetes 1924. évi november 28-án l art olt ülésen az Eskütt-pör körül keletkezett rendzavaró jelenetek miatt palotaörökkel vezettetett ki a nemzetgyűlés Üléséről. A Ház akkor a mentelmi bizottság javaslata alapján húsz ülésről kitiltotta. Miután az ellenzék a képviselők eltávolítása miatt elhatározott passzivitást feladta s iijia megjelent a nemzetgyűlés tanácskozásán, erőteljesen vette ki részét — felszólalásaival, interpellációival s közbeszólásokkai - a nemzetgyűlés munkájából. Csaknem minden törvényjavaslatnál és a parlament elé kórtili egyéb kérdésben felszólalt. Az 1926. évi országgyűlési választáson isméi rógi kerületében, Pécsen választották meg, mint a szociáldemokratapárt listavezelöjéi. A képviselőház megalakulása után jegyzőjévé választotta meg. A képviselőház liz jegyzője közül az egyedüli, aki ellenzéki sorból, a polgári ellenzékei is beleértve — ezt a tisztséget tölti he az nj képviselőházban, amelynek tárgyalásaiban is nagy szorgalommal vesz részt, 90