1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Dezseöffy Aurél dr.

Báig. 1902-ben segédfogalmazó, L906-ban fogalmazó, L909-beö segédtitkár, 1917-ben titkár; 1920-ban főfelügyelő, 1921-ben igazgatóhelyettes 1922-ben pedig miniszteri tanácsos és az inté­zet helyettes vezérigazgatója lett. A háború alatt a (II. o. pol­gári hadiérdeiükeresztlel és a koronás arany érdemkereszttel tüntetlek ki a vitézségi érem szalagján, 1926ban pedig a kor­mányzó érdemei elismeréséül legfelsőbb elismerését nyilvání­totta. A közgazdasági és pénzügyi szakirodalomnak negyedszá­zad óta munkása. Különböző napi- és szaklapokban, évköny­vekben számtalan szakcikke jelent meg. Az Otthon irók és hír­lapírók körének húsz évig tagja volt. Társszerkesztöje volt a három kötetes Pénzintézeti Törvénytárnak és 1926-ban Il-ik kiadásban jelent meg „A postatakarékpéuztári szolgálat vezér­fonala" eimü nagy munkája. Társadalmi téren is nagy tevékeny­séget fejt ki. Alelnöke a Balatonalmádi Fürdő és Épitö R.-T.­nak és a Farkasrét—Márlonhegy—Németvölgy és Vidéke Egye­sületének, stb. 1922. év óta rendes tanára a m. kir. postatiszt­képző tanfolyamnak. A tamási-i kerület választotta meg 1926-ban 4859 szótöbbséggel, mint az egységespárt hivatalos jelöltjei, a kormánypárti kisgazda Haypál Istvánnal szemben. Az 1927-iki költségvetési vitában feltűnést keltő beszédet mondót I. Csel neki és tarkeöi Dezseöffy Aurél dr. régi ós előkelő nemes családitól származik, atyja kúriai biró volt. Kö­zépiskolai tanulmányaitt Budapesten és Pécseit, jogi tanulmányait pedig a budapesti egyetemen végezte, ahol az államtudományok doktorává avatlak. Nagyobb tanulmányutat tett külföldön és főként Olaszország, Ausztria és Szerbia viszonyait ismeri jól. A keres­kedelmi minisztériumba lépett be, ahol előbb fogalmazó volt az útügyi osz­tályban, ina.\d miniszteri segédtitkár lett az elnöki osztályban. 1907-ben ne­vezték ki miniszteri osztálytanácsossá s 1916-ban miniszteri tanácsosi rangban a helyiérdekű' gazdasági ós városi vasutak szakosztályának főnöke lelt. majd pedig reá, mint a vasutügyek egyik legkiválóbb ismerőjére, bízták 1920-ban államtitkári ha­táskörrel az összes vasúti, állami, vas- és gépgyári, autó- ós 7!> DEZSEÖFFY AURÉL DR. (Sajószentpéter.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom