1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Czettler Jenő dr.

dományos kidolg >zá-ára. A habom alatt ezenkívül igen értékes munkát feji ki ugy Pestmegye intézőbizottságában, mint a hadügyminisztérium mellett szervezett Legfőbb gazdasági taDácsban is. A középeurópai gazdaegyesület felkérésére a bécsi konferenciái) előadási tart, a magyar mezőgazdasági szociálpolitikáról írt müve pedig, amelyet a Tudományos Akadémia ad ki, jutalomban részésül. 1918-ban mini osztálytanácsos válik meg a minisztériumtól s a Gazdaszöxetségrek előbb igazgató-helyettese, majd igazgatója tesz és a budapesti egyetemen magántanár. A forradalom kitörése előtt 8 alatt tollal, szóval, társadalmi tevékenységgel egyaránt, felveszi a harcot az ellen, hogy az ország vesztébe rohanjon. Egyik megalapítom ekkor a nemzeti alapon álló l'üldmivespárlnak, amely képviselővé is akarja választtatni. A kommunisták elmozdítják állásától és katedrájától, a kommün után pedig minden erejét, az Integritás és a, nemzeti eszme érdekébe állitja. A közgazdasági egyetem nyilvános rendes tanára lesz s fölveszi az érintkezést a külföld hasonló professzoraival. A Tudományos Akadémia levelező tagjává választja, vezetőségi tagja a legtöbb közgazdasági és szociálpolitikai kérdéssel foglalkozó egyesületnek. A Magyar Gazdák Szemléjének szerkesztője. Miután lemondott a Gazdaszövetség igazgatói tisztjéről, alelnöke lett annak. Elnöke a Jogászok Egyesületének. Nagy szerepet visz vármegyéjében is. A jákóhalmi kerület választolta egyhangúlag 1920ban keresztény kisgazda programmal képviselőjévé. A pártból a trianoni békekötés heeikkelyezése miatt, kilépett, a tiltakozást, is ö olvasta fel. A második nemzetgyűlésbe ugyancsak egyhangúlag választotta meg párionkiviili programmal .Jákóhalma. A nemzetgyűlésen értékes munkásságot fejtett ki ugy a pléiiumban, mint a bizottságokban s főként közgazdasági tárgyú felszólalásait minden oldalon figyelemmel hallgatták. Az 1926. évi országgyűlési választások alkalmával szintén egyhangúlag választották meg a keresztény gazdasági és szociális párt progranunjával. A parlamentben egyike a legtekintélyesebb és legelismertebb képviselőknek. Számos szociálpolitikai irodalmi és tudományos munkája közül nevezetesebbek: A német agrárkrízis és gabonavám; A magyar ifjúság szociális feladatai; A falu kulturképessége és a falusi kultúra védelme; A tanyai település és a- tanyai központok; A kereskedelmi politika világtörténelmi jelentősége a XX. században; Népfőiskolák; A szocialisták agrárprogramnija: A földművelő Magyarország és a világháború; Közélelmezésünk a háború után: A rokkanttelepites Ausztriában és Németországban- Innere Kolonisation in ŰngaVn. 77