1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Felsőház - A kormányzó által élethossziglan kinevezett tagok - Szterényi József báró

SZTERÉNYI JÓZSEF BÁRÓ Szüleiéit Lengyeltótiban, 1861 advember 25-én. Tanulmányait Budapesten végezte, majd közvetlenül ( i k mán hosszabb tanulmányutat tett Németországban. Hazajővén hirlapirói pályára lépeti s a Budapesti Hirlap munkatársa volt. Utóbb 1884H ben Brassóban „Brassó" cimen inaQ gyár politikai napilapot alapított, J melynek hat éven át szerkesztőbe HRHÉp^ \O\\. Brassóba az ottani magyarság vezetőinek hívására ment, - felvette a küzdelmet a magyar állameszme érvényesülése érdekében, 1885-ben a i'öldniivelés, ipar és ke reskedelemügyi minis/, térin in kezdeményezésére, az akkor még meglehetős szélső irányt követett brassói kereskedelmi és iparkamarával szemben megalakította az erdélyrészi ipari és kereskedelmi egyesületet, melynek főtitkára volt L889 végéig. Ebben a minőségében országos mozgalmat indított a román vániháboru kitörése alkalmával az erdélyi ipar érdekélten. Brassói működése ideiéit több izben beutazta a keleti országokat és ELisázsia egy részét s abban az időben a Balkán és Kisázsia gazda-ági viszonyainak legalaposabb ismerője volt. Különös tanulmányi tárgya volt Törökország kereskedelmi bíráskodása, melyről elsőnek irt nagy tanulmányt Magyarországon; ez a könyve sokáig forrásmunka volt, Működése magára vonta Baross Gábor figyelmét, aki 1889-ben meg hivta erdélyrészi i''aríelü<'veh">\ é. Ebben a minőségében szel' vezte az erdélyrészi háziipari, majd az első szövőgyárai a Székelyföldön, mely utóbbi lelt kiinduló pontja a székely lexliltpar fejlődésének. Baross Gábor annyira értékelte munkássá gál. hogy már 1&90 februárjában, hogy öl bevonhassa, a ke kedelmi minisztériumba központosította az egész iparfélttgyeletet. A/. 1890. é\ márciusában az alig 28 éye9 fiatal tisztviselőt az a kitüntetés érte, hogj Sehnierer (iynla és (Iraenzenstein Béla min. tanácsosokká] együtt egrvenrajiguun képviselte a II. Vilmos császár által Berlinben összehívott első nemzetközi munkásvédelmi konferencián Magyarországot. Ilt kezdődik Szterényi szociálpolitikai munkássásra, ett-öl kezdve ez a referátum is neki jutott a kereskedelmi minisztériumbari és amikor 1891-benaz AlföMön kitört a parasztláza lé (Békés-és Csanád546