1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Felsőház - A kormányzó által élethossziglan kinevezett tagok - Némethy Károly dr.

javaslat tervezetéről folyt. Megalapította és 1895—1918-ig szerkesztette a Belügyi Közlönyt, a belügyminisztérium hivatalos lapját. Állandó főmunkatársa volt a közismert egyetemes közigazgatási szaklapnak: a „Magyar Közigazgatásinak, melynek ma főszerkesztője és társtulajdonosa. Közigazgatási cikkeinek egész sorozata jelent meg több közigazgatási és a jogi szaklapban, folyóiratban és a politikai sajtóban is. önálló müvei: A közigazgatási bíróságról szóló „ törvény magyarázata (1897) ; A nyilvános betegápolási törvény" magyarázata (1899); A közigazgatási eljárás egyszerűsítése (1903). I—

II kötet; Die ungarische parlamentarische Reform (Sonderabdruck aus dem Jahrbuch des öffentlichen Reehts der Gegenwart) 1910; A közigazgatási hivatalnokok képesitése és a közigazgatási .gyakorlati vizsga (1912). A hivatali közpályán szerzeit érdemeiéri a következő legfelsőbb kitüntetéseikben részesült: Ferenc József-rend nagykeresztje; Polgári hadi érdemkereszt I. osztálya; Szent István-rend kiskeresztje; Lipót-rend lo\ igkeresztje; Magyar Vöröskereszt I. o. díszjelvénye; Porosz Vöröskereszt 2. és 3. o.; Signmn Laudis. I. Ferenc József király 1915-ben belső titkos tanácsossá, IV. Károly király pedig 1918 július havában a magyar főrendiháznak élethossziglani tagjává nevezte ki (ez-volt a régi Nagy-Magyarországban az utolsó ilynemű kinevezés). Díszpolgára Debrecen sz. kir. városnak, Berettyóújfalu és Kölese nagyközségnek. A szegedi m. kir. Ferenc József tudományegyetem „a tudomány és a közélel terén szerzett kiváló érdemei Hismeréséül" 1926. évi június 23-án honoris causa áüamtndo* mányi doktorrá avatta. Közhivatali pályafutásán kívül a magyar közélet sok területén vezető munkásságot fejtett, Illetőleg most is fejt í Fővárosi Közmunkák Tanácsánál előbb az 1904/5. években az alelnöki, később az 1914/18. években az elnöki tennivalókat látta cl. Majd a m. kir. Országos Levéltár építési bizottságának elnöke lett. Az 1925. évben a székesfőváros üzemvizsgáló bizottságának volt az elnöke. Az 1911. évben tartott Országos JútgászgytUéa közig, szakosztályának, az 1917. évben tartotl Népegészségi Orsz. Nagygyűlés egyik szakosztályának (városok és faluk egészségügye) elnöke; az 1922. év február hó 21. napján a kormányzó jelenlétében a budai kir. várpalotában tartott alkotmányjogi értekezlet meghívott tagja volt. 1923. év óta elnöke (a Széli Kálmán által alapított, később AVekerle Sándor által vezetett) Országos Közművelődési Tanácsnak. Az 1925. évben alakult „Magyar Idegenforgalmi Érdekeltségek Szövetségének" elnöke. A Magyar Jogászegylet közjogi 535