1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Felsőház - A kormányzó által élethossziglan kinevezett tagok - Lukács László

désben kiharcolta a paritás megvalósítását és különösen nagy erdemeket szerzett az lAusztriával való gazdasági kiegyezés kérdése körül, pedig gyakran nagy küzdelmek árán tudta csak a magyar álláspontot diadalra vinni. Ö szüntette meg a lottót és léptette helyébe az osztálysorsjátékot, ö alatta lépett életbe a koronaértékben való számítás, ö alkotta meg az értékpapír forgalmiadót és ö szüntette meg a naptárak, hirdet— menyek, hírlapi hirdetések 'bélyegkötelezettségét. Ugyancsak ö készítette a tisztviselők fizetéséről szóló törvényjavaslatot és ö öpitette fefl a péiiziigymmiszi>''riu.m uj [palotáját, Ea idő alatt Ferenc József király az I. oszt. Vaskorona-renddel, a Lipótrend nagykeresztjével tüntette ki és (1896-ban) valóságos belső titkos tanácsosává nevezte ki, miután már Hőbb (1891-ben) a lapót-rend lovagkeresztjét adományozta neki. 1903-ban, a Khuen-Héderváry-kormány második lemondása után, miniszterelnökséggel is megkínálta á király, ö azonban ezt akkor nem vállalta el és Tisza István visszavonulásakor ö is bucsut mondott a politikának. Mig azonban Tisza István teljesen elvonult Gesztre, addig ö, iliogy a szabadéi viipárt tagjait együtt tartsa, megalapította a Nemzeti Társaskört, amelynek igazgatója leli. A koalíció bomlásakor Lukács ismét aktivitásba lépett s mini a király bizalmi embere, a választójog alapján kísérelte meg a válság megoldásai, de vállalkozása Justh Gyulának a bankkérdésben való intranzigens álláspontján meghiúsult s Lukács visszaadta megbízatásai a királynak. Miniszterelnök Khuen-Héderváry leli s kabinetjében (1910 ' január) Lukács újra pénzügyminiszter volt. Az ekkor kezdődő országgyűlési ciklusra a nagyenyedi kerület választotta meg. Khuen-Héderváry távozásakor, 1912-ben, miniszterelnök lett és ekkor tárgyalási alapul Justh Gyulának a választójogot ajánlotta fel. Mikor a békére vonatkozó utolsó kísérlete is hajótörést szenvedett, az ellenzék a június 4-iki parlamenti csiny után (a véderötörvény megszavazása) olyan vehemens rohamot intézett ellene, amely példátlan a magyar parlament történeté. ben: a kormánypártol azzal vádolta meg, hogy mandátumainak nagy részét „defraudá!

I pénzeiken vásárolta, később paffig <' vádat Désy megisméielle és Lukácsot „Európa legnagyobb panamisiájának" nevezte. Lukács erre rágalmazásért pert indított Désy Zoltán ellen s a per 1913 januárjában került főtárgyalásra. Désy nem tudta igazolni azt, hogy közpénzekből négymillió koronánál nagyobb összeget költött Lukács a munkapárti választás céljaira. El is. ítéllek, de amikor a Tábla megsemmisítette az Ítéletei és uj eljárásra utasitolla a budapesti törvényszéket, ez június 3-án felmentette 34* 531