1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Felsőház - A kormányzó által élethossziglan kinevezett tagok - Egry Aurél dr.

• EGRY AURÉL DR. Udvari tanácsos. Budapesten született 1874 február 13-án. A fővárosban, a piarista főgimnáziumban végezte középiskolai, a Tudományegye tem jogi fakultásán főiskolai tanulmányait, azután pedig 1897-be' Budapesten ügyvédi vizegát tett. Mint gyakorló ügyvéd, eredetileg főképen a kereskedelmi rósz vén}

7 joggal foglalkozott s töibb idiev'á.gó monográfiát irt. „A részvénytársasági közgyűlési határozatok megtámadása" (1904) ós „A részvénytársaság alapszabályai" (1906) cimü munkái a részvény jognak ma is gyakran idézett forrásai. A háború idején jogi munkásságának súlypontja a háborús gazdasági jogalkotás terére tolódott át. A Haditermény részvénytársaság és a Pénzintézeti Központ jogi felépítése jó részben az ö müve. A háború utáni korszakban a Jegyintézet főtanácsában, amelynek kormánykinevezés alapján volt tagja, folytatta ezirányu tevékenységét, a békekötés utón pedig jelentékeny része volt azokban a tárgyalásokban, amelyeket a magyar kormány a szerződési hatóságokkal és a külföldi kormányokkal a békeszerződés egyes rendelkezéseinek keresztülviteléről folytatott. így ö tárgyalta le a Franciaországgal szemben fennálló háború előtti adósságok rendezésének kérdését Az e tárgyban létrejött francia-magyar egyezményt a magyar törvényhozás az 1922. évi XXVIII. törvénycikkbe iktatta be. Ő képviselte a magyar kormányt a jóvátételi bizottság előtt a román megszállás okozta károk megtérítése tárgyában folytatott tárgyalások során is, ezek a tárgyalások azonban a népszövetségi kölcsön engedélyezése után abbamaradtak. Emlékezetesek az Ipolyi-múzeum ügyében folytatott tárgyalásai. Ezt a muzeumot a hercegprímás és a magyar kormány 1919-bon a román megszállás elöl Nagyváradról Esztergomba telepitették át, a románok azonban a békeszerződésre hivatkozva, visszakövetelték. Az e körül támadt nemzetközi jogvitában Egry volt a magvai' kormány és a hercegprímás képviselője a jóvátételi bizot előtt, mely a muzeumot hosszas tárgyalások után a magyar állam tulajdonának ismerte el. A múzeum ezidöszerint a Simor alapította Esztergomi Hercegprimási Keresztény Múzeum alap517