1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Felsőház - A kormányzó által élethossziglan kinevezett tagok - Balogh Elemér dr.

egyik intézeténél vállalt állást. Emellett az akkor nagyon nép* szerű valutakérdéssel foglalkozott. Berlini tartózkodása idején gyakran érintkezett az arany és biinetallista elmélet főbb képviselőivel e ennek hatásé alatt irta meg 1896-ban első tanulmányát: „A valuta szerepe a gazdasági válságban" cimimel. Tanulmányait Parisban feje/te be, 'hol a „Société Générale pour rindiistrie en Russie"-nél nyert alkalmazást. A francia metropolisban főleg a szociális és munkáskérdéssel foglalkozott és a Sorbonne-on egészítette ki elméleti ismereteit. Tudományos kutatásai közben a szövetkezetekre terelődött figyelme és behatóbban kezdett foglalkozni a szövetkezeti eszmével. A kérdés tanulmányozásából merítette szilárd meggyőződését, hogy szövetkezeti alapon a legnehezebb szociális kérdéseket is sikeresen meg lehel oldani. Már lelkes, meggyőződéses híve a szövetkezeti eszmének, mikor Károlyi Sándor gróf, a magyar szövetkezeti mozgalom vezére, azzal a felhivásSal fordult az álig huszonhét éves ifjúhoz, hogy a hazai szövetkezeli hálózat kiépítésében munkatársa legyen. Balogh Elemér örömmé] tett elegei a gróf kívánságának és 1898 február elsején Budapestre érkezeit, ahol a Magyar Gazda szövetség vezérei az alig egy héttel előbb megalakult ,,Hangya" Fogyasztási Szövetkezeti Röipont megszervezésével bízták öt meg, egyelőre titkári címmel. Azonnal munkához látott, széleskörű propagandát indított, gyűlésekéit hívott össze, beszédeket tartott és szövetkezetekéi alakított. Munkájának eredményekép 1898. év \égén már 30 szövetkezei müködík a „Hangya" kötelékeién. 1900-ban az igazgatóság ügyvezető-igazgatóvá nevezi ki. A ,,Hangya" Központ kereskedelmi tevékenysége az első években kizárólag a nagykereskedőktől és termelőkből 'beszerzett árucikkeknek a vidéki szövetkezetekhez való közvetítésére szorítkozott, csakhamar azonban szükségessé vált, hogy a szövetke'zclek kedvezőbb áruellálása érdekében a „Hangya" a közvetlen forrásokat igénybe vegye, sőt az ipari termelő munkában is részt vegyen. E célból Balogh mindenekelőtt a „Hangya" raktárhálózatát építi iki. Kőbányán nagyszabású, — látványosságszámba menő — központi elosztó raktári építtet, továbbá vasúti gócpontokon kirendeltségi áruliázakal és tranzité raktárakat létesít Kezdeményezésére és (ervei szerint 1916-ban megalakult a ttangyaipar r.-t.. mely több gyár és egyéb vállalatával már számos tömegfogyasztási cikkei (mosó- és pjjpereszappan, gyufa, cipőkrém, kékiiö, fémtisztitó, padlóviasz, rum, liikör, sósborszesz, kelé. seprő stb.) állit elő a vidéki szövetkezetek szá mára. A következő üzemeket tartja fenn: vegyészeti, Szappan és 510