1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Felsőház - Szervezetek és intézmények által választott tagok - Papp József dr.

PAPP JÓZSEF DR. A Budapesti Ügyvédi Kamara el­nöke, Eperjesen 1861 szeptember ti-án született. Budapesten végezte jogi tanulmányait s 1886-ban ügy­védi vizsgát tett. Ez idö óta Buda­pesten gyakorló ügyvéd. Töbib mint egy emberöltön át folytatott praxi-a alatt a magyar ügyvédség ós jogász­világ legkimagaslóbb egyéniségei közé emelkedett. A budapesti Ügy­védi Kamara, mely 1902-ben titká­rává s 1912-ben elnökhelyettesévé választotta meg, érdemeit azzal tisz­telte meg, hogy l ( .)19-l>en egyhangú választással elnöki sz/kóke emellé. Tudományos irodalmi munkássága még a múlt s/.á/.ad kilencvenes éveiben kezdődött, 1894nben adta ki első önálló munkáját .,.V bizonyításról" eimmel s ezt köveilék az évek folyamán következő főbb müvei: ,,.\ magyar polgári per­rendtartás .előadói tervezetének egyes részleteiről" (1895), ,,A ténykérdésről a felülvizsgálatnál" (18<)7), ,,Perjogi elvek a magyar polgári perrendtartás törvényjavaslatában" (1901), „A bizonyitá-i teherről" (1901), „A szóbeliség a polgári per­rendtatás' javaslalában" (1902), „A kereset bel-kellékeiröl" (1902), „A peres eljárás i'élbeszakilása, felfüggesztése és szü­netelése" (1909), „A jogsegély különös tekintettel a nemzetközi vonatkozásokra" (1916). Munkásságát ntóltánjfelta a budapesti tudományegyetem is, mely 1898-ban magántanárrá, habilitálta; 1903-ban nyivános rendkívüli tanári cimet és jelleget kapott A király az ügyvédség \v\\>n szerzett érdemeim U elismeréséül 1911-ben udvari tanácsossá noviváe ki. 1913 óta elnöke az Orszá­gos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetnek, melynek megalapítá­sában jelentékeny része volt s melyet a háborúi követő anyagi válság idején sikeresen vezeteti a virágzás nj kora elé. A buda­pesti Ügyvédi Kamara egyhangúan választotta meg ;l felsőház tagiává. 1908 óta elnökhelyettese az ügyvédi, illetve l.irói vizs­gálóbizottságnak és évek nOSBSU sora óta alelnöke a Magyar Jogászegyletnek, A Budapesti Ügyvédi Kamarának a közszabadságokéri folytatott küzdelmében nagy tekintélyével Papp József mindig elö'ljárt, Az 1927 április 25-én tartott közgyűlésen ö emelte fel elsőnek szavát a tervezeti ügyvédi numerus clausus ellen. 493

Next

/
Oldalképek
Tartalom