1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Felsőház - Szervezetek és intézmények által választott tagok - Csánky Dezső dr.

akkori belügyminiszter elölt kezdeményezte az Országos Levéltár uj palotájának épitését, melyhez — a palota helyén állott budavári házak leromboltatván — 1914-ben, a háború kitörésének évébou 'kezdtek hozzá. Sok munkájába és küzdelmébe került, mig e hatalmas épület falai a háború végére elkészültek. A belső berendezési munkálatokat gróf Klebelsberg Kimó kultuszminiszter szakszerű vezetésével és hathatós támogatásával folytatták, söt folytatják ma is. Evégből Csánki «_. 1905-ben és 1907-ben külföldi utazásokat is tett, a levéltári építkezéseket és berendezéseket tanulmányozva. 1878 óta mostanáig történelemmel, földrajzzal és heraldikával állandóan behatóan foglalkozott; e tudományszakokban több kisebbnagyobb müvet alkotott s a szakfolyóiratokba számos értekezést és tanulmányt irt. Főbb müvei a következők: Hazánk kereskedelmi viszonyai I. Lajos korában (Budapest, 1880). Első Mátyás udvara (Budapest, 1883). Rajzok Mátyás király korából. (Budapest, 1886. Magyar Könyvtár 331. sz.) A magyar királyi Országos Levéltár diplomatikai osztályában őrzöl

I pecsétek mutatója (Budapest, 1889). Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában, I—

III. és V. kötet (Budapest, 1890—1913). Árpád és az Árpádok (Történelmi emlékmű. Szerkesztés és cikk. Budapest, 1907). Árpád vezér. Mátyás király (Budapest, 1911. Olcsó Könyytlár' 1588—1590. ez.). Az uj magyar és úgynevezett közös cimerekröl (Budapest, 1916. Olcsó Könyvtár 1851—53. szám). 1923-ban mint az Országos Levéltár főigazgatója a „Levéltári Közlemények" cimü szakfolyóiratot indította meg, melyet azóta állandóan szerkeszt. 1912 óla hivatalosan megbízott szefkesztöjo fl Budapest székesfőváros középkori történetére vonatkozó történelmi kutfövállalatnak. Tudományos munkálkodása alapján Tttialy Kálmán halálaival a Magyarr Történelmi Társulat ügyvezető-alelnökévé választatott meg, mely tisztet azóta ma is viseli. Ugyanez idötájt mintegy tiz évig a Magyar Néprajzi Társaság s néhány évig a Magyar Földrajzi Társaság alelnöke is volt. A Magyar Tudományos Akadémiában 1891-ben levelezi")-, 1900-ban rendes-, 1915-ben igazgató-taggá, 1919-*ben pedig a II. osztály elnökévé választották meg. Az Országos Levéltárat, a Magyar Nemzeti Muzeumot, a Szépművészeti Muzeumot, az Iparművészei L Muzeumot és a Budapest-svábhegyi Csillagvizsgáló Intézetet magában foglaló Országos Magyar Gyűjt eményegyetem szervezésében gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter kezdeményezése, vezetése, majd elnöklete alatt szintén részt vett ós az első ciklusban

1 (1922—1924) ugyanitt az ügy479