1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Felsőház - Szervezetek és intézmények által választott tagok - Buday Béla

Bank alelnöke leit. 1927-bén az Országa* Mezőgazdasági l<«rnara az újonnan szervezeti Felsőház tagjává választotta. 1906-ban kapta a magyar nemességet, majd a Ferenc József-rend középkeresztjét. 1926-ban a Thüringiai Parasztszövetség tiszteleti tagjává, a brüsszeli Institut International ilcs (Jlasses Moyennes rendes tagjává választotta. Irodalmi müvei közül kiemelendök még a Magyar Tudományos Akadémia által kiadott Észak-Amerika cimü könyve (1886), Agrárpolitikája (1903), A rodhdalei takácsok (1891), továbbá a Szociális programmok (1900) cimü munkái. BUDAY BÉLA Volt kereskedelmi minisztériumi 1 államtitkár. Pécsett, 18654>en tózülelett. Középiskolai tanulmányait Pécsett, főiskolai stúdiumait Budaprs ^ len a kir. József-műegyetemen elvé^M gezvén, 1886-tól 1889-ig mint tanársegéd működött a műegyetemen, az után pedig állana szolgálatba lépeti Mégy éven át államépitészeü mérnök voilt Debreceniben, Nagykárolyban és Pécsett. 1893-ban a kereskedelmi minisztérium hid- és utépitési osztályában kapott beosztást, ahol eleinte előadó, majd kerületi felügyelő óe osztály vezető, végül pedig lállamtitkáii hatáskörben csoportfőnök volt. Államtitkári ranggal ment nyugalomba 1926-ban. Hivatali állásából kifolyóan ö készítette el a mérnöki rendtartásról szóló törvény (1923 : XVII.) megalkotásának alapjául szolgáló törvényjavaslatot s annak indokolását B az ö munkája a közutakról és vasutakról szóló 1890: I. törvénycikk helyett alkotandó uj közúti törvény 1923 végén közreadón előadói tervezete, Kiváló szolgálatai elismeréséül a háború alátl a II. osztályn polgári hadi érdemkeresztet kapta, nyugalomba vonulása alkalmából pedig a kormányzó a IIosztályú magyar csillagos érdemkereszttel tüntette ki. A mérnöki társadalomban már régóta előkelő szerepe van. 1886 óta tagja a magyar műszaki világ reprezentatív testületének, a Magyar Mérnök- és Épitészegyletnek, melynek 1913-tól 1917-ig igazgatója, 1917-UH 1921-ig alelnöke volt, 1925 óta pedig elnöke, 476