1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Felsőház - Vármegyei törvényhatóságok által választott tagok - Zoltán Béla dr.

Iiúl ,i magyar kormány élére, bekapcsolódóit az aktiv politikába is. Alkotmánypárti programinál lépett fel a brezuóhnnyai kerü­letben, amelynek mandátumát el is nyerte. A képviselőházban leginkább közgazdasági és pénzügyi kérdésekkel foglalkozott. A világháborúban bevonult és kapitányi rangig vitte. A bá­bon] befejezése után újból elfoglalta régi tanári székét, amely­nek 1922-ben mondott végleg buesut. Ekkor átvette a dánosi birtok vezetését és minden idejét ennek szentelte. 1926-ban a közgazdasági egyetem nyilvános tiszteletbeli rendes tanárává nevezték ki és azóta itl pénzügyi jogot ad elö. Igen sok jogi ta­nulmányt és dolgozatot írt. Az OMGE igazgató-válas/tmányá­nak tevékeny tagja. Pe8i vármegye küldte a felsőházba, amely­nek jegyzője. ZOLTÁN BÉLA DR. Budapesten 1865 január 31-én szü­letett. Középiskolai és jogi tanulmá­nyait Budapesten elvégezve, 1888­ban birói szolgálatija lépett s 1900-ig a budapesti kir. kereskedelmi tör­vényszéknél teljesíteti szolgálatot. Ebben az esztendőben az egyiptomi nemzetközi vegyes biróságihoz ne­veztetett ki bíróvá, 1904-ben alelnö­ke, 1908-ban pedig elnöke lett az alexandriai elsőfokú vegyes törvény­széknek, 1912-ben az alexandriai ve gyes felebbviteli törvényszék birája. Ebben áz állásában működött egé­szen a háború kitöréséig, amikor visszatéri Budapestre. Még ugyan­ebben az esztendőben a király kúriai bíróvá nevezte ki. í for­radalmak idején visszavonult, de az alkotmányos viszonyok helyreálltával néhány hétig (1919 szaptember 22-tíöl november 24-ig) a Friedrich-ikormáiny itgazságtügyminisztere volt 1921­ben a trianoni hék< szerződés értelmiben létrejött Vegyes nem­zetközi döntőbíróságok megalakulása idején az angol-magyar. francia-magyar, belga-magyar, -görög-magyar, japán-magyar., olasz-magyar és jugoszlav-magyar dCntöbirósagok magyar tagja lett. A nemzetközi jog egyik legnagyobb tekintélyű mű­velője hazánkban. Nevének nemzetközi jogászi körökben kül­földön is kitűnő csengése van. A felsőházba Pési vármegye választolta meg, amelynek életében mint virili földbirtokosnak (Verség) s közigazgatási bizottsági tagnak van tekintélyes szerepe. 460

Next

/
Oldalképek
Tartalom