1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.
Felsőház - Vármegyei törvényhatóságok által választott tagok - Kacskovits Lajos - Kiss Ernő dr.
KACSKOVITS LAJOS 1861-ben született Benedekpusztán, Somogyvármegyében. Középiskolai tanulmányait Kaposvárott és Székesfehérvárott, főiskolai stúdiumait Budapesten a Tudományegyetem jogi fakultásán végezte. Harminckét éven át volt Somogy vármegye tisztviselője. 1889-ben szolgabíró Tabon, 1893-ban Csurgón főszolgabíró, 1907-ben pedig alispán. Támogatásával létesült a kaposvári Tüdöbeteggondozó, a Szent Imre-kápolna és a Kossuth Lajos-szobor, a Kaposvár—siófoki-ut és az ü fáradhatatlan agitációjának köszönhető a vármegye mocsaras vidékeinek lecsapolása is. A háború és a forradalom után 1918-ban nyugdija/! ni ásat kérte. Megyéje meleg ünneplésben részesítette, mikor kérelmét teljesítette. A kommün alatt többször letartóztatták. Érdemei elismeréséül a kormányzó gazdasági főtanácsossá nevezte ki. Jelenleg a vármegye ós Ka;posvár társadalmi mozgalmaiban visz előkelő szerepet. Elnöke a Kaposvári Nemzeti Kaszinónak, a Soinogyniegyei Gazdasági Egyesületnek, a Vöröskeresztegyletnek, a Somogyinegyei Takarékpénztárnak, a Somogymegyei Gazdák r. t.-nak, az Igali Járási Takarékpénztárnak; igazgatósági tagja a Kaposvári Sörgyár r. t.-nak, több HÉV r. t.-nak. Tátonpusztán hires mintagazdasága van. Somogy megye felsőházi képviselője. KISS ERNŐ DR. Földbirtokos. 1871 október 26-án született Szolnokon. Szülővárosában diákoskodott, majd a budapesti tudományegyetem jogi fakultásán végezte főiskolai tanulmányait, amelyeknek befejezése után ügyvédi oklevelet szerzett. 1897-ben Szolnokon, ahol az évek folyamán a jogásztársadalom élére emelkedett, ügyvédi irodát nyitott s emellett maga vezette gazdaságát is. Tagja volt az 1901. ós az 1910. évi országgyűlés képviselőházának mint szabadelvüpárti, majd mint munkapárti képviseld. Tisza István gróf szűkebb baráti környezetéhez tartozott. A háború alatt 1916-ig mint helyettes miniszteri biztos vezetett egy katonai megfigyelő-állomást. 1916-ban aztán frontszolgálatra való alkalmazását kérte és a háború végéig szolgált valamennyi fronton. A kommün alatt az ellenforradalmi kormánnyal együtt Szegeden tartózkodott. 1919-től kezdve ismét szolnokmegyei birtokán gazdálkodik, do egyúttal ügyvédi gyakorlatot is folytai és a azol430