1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Felsőház - Az örökös jogú főrendi családok képviselői által választott felsőházi tagok - Jeszenszky Sándor báró - Kende Zsigmond báró

Bzavonult a közélettől. Apponyi Lajos gróf, néhai magyarországi udvarnagy leányát, Terézt, vette el. A háborúban mini tartalékos huszárszázados vqtl részt. Cs. és kir. kamarás. JESZENSZKY SÁNDOR BÁRÓ 1857-ben született, a család tolnáinegyei birtokán. A jogol Budapesten végezte, azután pedig Belgiumba ment, ahol folytatta tanulmányait. Külföldi útjáról visszatérve, Tolnamegye tb. főjegyzője lett, mikor azonban megnősült, Nógrád vármegyébe költözött. Ebben az időben Volt uralmon IJúnlíy Dezső báró, akivel szemben Jeszenszky Sándor híres ellenzéki álláspontra helyezkedni t és a nógrádmegyei ellenzék vezetője leli. Később csatlakozott a szabadelvű párthoz, majd Tisza István Lelkes hivei közé tartozott. 1885-ig tagja volt a főrendiháznak, az uj főrendi törvény következtében azonban elvesztette főrendi tagsági jogát. Nógrádkövesdi birtokán gazdálkodik és Nógrád vármegye életében élénk részt vesz. KENDE ZSIGMOND BÁRÓ 1853 március 10-én szüleiéit Nagybányán. Gimnáziumi tanulmányainak befejezése után ;i pozsonyi jogakadémián \é gezte jogi tanulmányait, majd kél éven át a proszkaui, később a hallei gazdasági egyetemei hallgatta. Rövid ideig a herceg Esterházy-féle gazdaságban alkalmazták. 1878-iban azonban átvette szatmármegyei saját birtokának kezeléséi és ezidő óla vezeti gazdaságai. Félszázad óta vesz cészi Szalmái" vármegye közéletében, azóta tagja a törvényhatósági bizottságnak és 35 év óta a vármegye közigazgatási bizottságának. Különösen tevékenyen szerepel szűkebb hazája, a fehérgyarmati járás kulturális fejlesztésében. Közéleti munkásságának elismeréséül L903-ban cs. és kir. kamarás lett, 1916 december 30-án, IV. Káruk király koronázása alkalmával pedig bárói rangol kapott örökös főrendiházi tagsággal. 40t>