1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Felsőház - Az örökös jogú főrendi családok képviselői által választott felsőházi tagok - Zichy Aladár gróf

Bületének, a Gazdák Biztogitó Szövetkezőiének, a Mezőgazdasági Szesztermelök Országos Egyesületének. Cs. és kir. kamarás. Hosszú ideig igazgató-elnöke volt a Nemzeti Kaszinónak. 1903 október 15-én titkos tanácsossá nevezték ki. Ő volt egyik alapítója az Arad-Körösvölgyi, illetőleg Arad-Csanádi vasutaknak. 1881-ben választá meg a lippai, 1884-ben a szentannai, 1892-ben az ujaradi kerület nemzeti párti programmal, majd líMH-ben a világosi, 1905-ben pedig újra a lippai kerület szabadelvüpárti programmal. Ettől fogva pedig a főrendiházban fejteit ki tevékenységet. Alig van arisztokrata Magyarországon, aki annyi röpiratot, cikket, tanulmányt irt volna pénzügyi, tőzsdei, vámügyi, szociális és közgazdasági kérdésben, mint ö. Az országgyűlésen is, az Omge-ban is, amelynek alelnöke volt, mindig a legharciasabb szószólója volt az agrártörekvéseknek. Sok támadásban is volt ezek miatt része és sok hivet is szerzett magának ezáltal. 1910-ben a nemzeti munkapárthoz csatlakozol). Tisza István egyik legbizalmasabb barátja lett és Tisza támogatta öl akkor is, amikor a harciasabb agráriusok az Omge elnökévé akarták választani, de kisebbségben maradt Károlyi Mihály gróffal szemben. A megszállások következtében uradalmainak nagy része elveszett és birtokainak csak kis töredéke maradi magyar területen. A nagyatádi Szabó földbirtokreformja ellen mozgalmat inditott az Omgé-ban. Gyakran jelennek meg most is vitatkozó, harcias cikkei a Köztelekben, amelyekben lóként a földreform hibáit bizonyítgatja. ZICHY ALADÁR GRÓF Néhai Zichy Nándor grófnak, a konzervativizmus nagy apostolának, a néppárt megalapítójának a fia. 1864 szeptember 4-én született Nagylángon. Iskolai tanulmányait Budapesten, Strassburgban, Innsbruckban és Halléban végezte. Be« járta több izben Európát. 1893-ba u lett a főrendiház tagja s annak két izben jegyzője is volt. 1893 óta cs. és kir. kamarás. Nagykanizsa választotta meg 1896-ban néppárti programmal első izben képviselőnek és 1903 óta elnöke is volt az országgyűlési néppártnak, egészen a forradálmi összeomlásig. A képviselőéi 401