1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Felsőház - Az örökös jogú főrendi családok képviselői által választott felsőházi tagok - Széchenyi Aladár gróf

SZÉCHENYI ALADÁR GRÓF Széchenyi Pál grófnak, az utolsó magyar királyi „ipari, kereskedelmi és P&khnivelésügyi" miniszternek fia. 1863-ben születeti Bécsben. Gymnáziumi tanulmányait a jezsuiták kalksburgi intézetében és Budapesten végezte, majd jogot hallgatoti Pozsonyban és jogi tanulmányainak befejezése után somogymegyei családi birtokára vonult gazdálkodni. Huszonötéves korában 1887ben szabadelvüpárti programmá] a nagyatádi kerüld képviselővé választolta és az akkori képviselőháznak egyik körjegyzője volt. Az 1892-es választások idején nem vállalt Jelöltséget, L896-ban azonban ugyancsak szabadelvű párti programmal lépett fel és kapott mandátumot a vágvecsei kerületben. Bánffy Dezső báró miniszterelnöksége idején Szilágyi Dezsővel együtt kilépett 'a szabadelvű pártból, mikor azonban Széli Kálmán lett a miniszterelnök, újból visszatért a szabadelvű pártba. A követikezö ciklusban a főrendiházba helyezte á< politikai tevékenységét, de egyre jobban eltávolodott a szabadelvű párttól s küiönösen Tisza István grófnak lett vvl\< politikai ellenfele. A főrendiházban több nagy ellenzéki beszédet mondott és a demokratikus eszmékért szállt sikra. Nagy beszédeket mondott a választójog mellett, a sajtószabadság érdekében és általában a demokratikus haladás érdekében. Ezek a beszédek annak idején országszerte nagy feltűnési keltettek, nemcsak tartalmukkal, hanem azért is, mert a szónok egyik legelső, főrangú család sarja volt. Az 1910-es választásokon nagy politikai ellenfelével, Tisza István gróffal szemben Aradon lépett lel. A küzdelem rendkívül heves volt és Széchenyi alul maradt, de politikai gulyái és befolyásai ez a bukás csak növelte. Később politikai ügyből kifolyólag oly éles ellentétbe került Tisza István gróffal, hogy párbajt is vivott vele. A háborús Wekerlekormány idején Somogy vármegye főispánjává nevezték ki. késÓbb élelmezési kormánybiztosi minőségben hatásköréi Tolna és Baranya vármegyékre is kiterjesztették. A forradalom első napjaiban ettől az állásától megvált és visszavonult somogyi birtokára. Irodalmi téren is működött. 1910-ben nagyobb munkája jelem meg .A népesedés és nemzeti nagyság" cimen. 396