1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Bethlen István gróf

Ándaházy-Kasnya Bélával szemben követeti el: a koalíció anmgy is kicsiny belső ellenálló ereje egyre jobban gyengült s a miniszterelnök most már, hogy a kormány helyzete a két kormányzópárttal szemben egyre kétségesebbé vált, szükséges­nek látta, hogy helyzetét a kisgazdapárt bizalmi szavazatával megszilárdítsa. A bizalmi szavazatot meg is kapta, de a helyzet még sem enyhült lényegesen. Friedrich István kétrendbeli men­telmi ügye (az ügyészség Tisza István meggyilkolása ügyében perbe fogta Friedrichet s a Ház feltételesen fel is függesztette mentelmi jogát, bár később a bíróság ellene az eljárást főtár­gyaláson megszüntette és az a másik mentelmi ügye, amely egy feltartóztatását rendelő sürgöny miatt támadt), Beniczky Ödön interpellációja a Duna s a Tisza közöd hónapokkal a prolelárdik­lalnra összeomlása ntán történt gyilkosságok tárgyában valóban mindenre Inkább voltak alkalmasak, min' a kormány helyzetének megszilárdítására. Bethlen gróf erre az interpellációra nyomban válaszolt s kijelentette, hogy a bűnösök bűnhődni fognak. (1922 júliusában a gyilkosokat a hadbíróság rablás miatt esakugyan el is ítélte.) Beniczky másnap újra visszatért erre a tárgyra s a miniszterelnök ekkor oly hevesen válaszolt, hogy a parlamenti összetűzésnek lovagias affér let( a folytatása. Az affért a se­gédek békésen intézték el. Ezzel azonban az izgalmak még nem értek véget. A miniszterelnök s a kisgazdapárt rossz néven vették, hogy Rakovszky István házelnök Beniczkyvel szemben, nyil­ván, mert osztozott annak legitimista étkeiméiben — a kis­gazdapártnak ez volt a sznppozieiója — nem jár el a házszabá­lyok kellő szigorával s Hakovszky Utv.innak távoznia kellett a Ház elnöki székéből. Ez nem maradhatott hatás nélkül a kor­mány pozíciójára, mert a kereszténypártban kinos érzéseket keltett. Tetézte ezt Prónay Pál alezredes sértő tartalmú le­vele Rakovszky elnöklési módjáról, amit Rakovszky mentelmi bejelentés formájában tett szóvá és az I. sz. csendörtartalék­zászlóalj tisztjeinek fenyegető magatartása Beniczkyvel szem­ben, ami természetesen szintén a Ház elé került. Az ingatlan vagyonváltságról szóló törvényjavaslat pedig a kisgazdapárt­ban gyöngítette a kormány pozícióját, mindaddig, amig Hege­dűs annyi engedményt nem tett, hogy a javaslathoz fűzött re­ménységei füstbe mentek. Augusztus 22-én a Ház megkezdte nyári szünetét, de már szeptember 22 re az ellenzék kezdemé­nyezésére újra össze kelleti hivni. Az ellenzék, de a kormányzó­pártok is a földmivelésügyi minisztériumban felfedezett visz­szaélések (Eskütt-ügy), a nyugatmagyarországi felkelés s a Hegedűs-féle pénzügyi koncepció összeomlásának hatása alatt 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom