1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Felsőház - Az ország zászlósai - Dessewffy Aurél gróf

Az ország zászlósai DESSEWFFY AURÉL, GRÓF országbíró. 1846 január 16-án született Szentmihályon. Atyja, Emil, a Tudományos Akadémia elnöke s a legkiválóbb magyar államférfiak egyike volt. Miután tanulmányait Pozsonyban, Münchenben és Londonban elvégezte, Szabolcsmegyében vállalt aljegyzői állást, majd mint segédfogalmazó, a pénzügyminisztériumban szolgált. 1874-ben a tiszalöki kerület képviselője lett. Mint a Tiszakormány ellenzéke, országos nevet szexeit s egyike lett az agrár törekvések első szószólójának hazánkban. 1883-ban nem vállalt mandátumot, hanem a főrendiházban lett egyik vezére az ellenzéknek. 1887-ben a pozsonyinegyei szentjánosi kerületet képviselte. Ezután hosszú ideig nem politizált, hanem minden erejével közgazdaságiam problémákra vetette magái. Sok könyvet, tanulmányt irt, igazgató elnöke lett a Magyar Földhitelintézetnek, elnöke 1909-ig az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek és elnöke az PJmke budapesti választmányának. Károlyi Sándor gróf előtt már ö a vezére az agrár törekvéseknek és ö pendíti meg először nálunk komolyabban a szövetkezeti eszmét, de a telepítési és parcellázási gondola tol Í8. Elnöke lesz a/ alsószabolcsi tiszai ármentesito társulatnak és alelnöke a Tiszavölgyi Társulat központi választmányának. Másodelnöke a Magyar Írók Segélyegylet ének és a katolikus központ] kongruabizotteágnak. Tagja már 1883 óta a Tudományos Akadémia igazgató tanácsának. Egyszer vállal még mandátumot, l!io:>-l>an Girálton, alkotmánypárti programmal, de e mandátumáról is hamarosan lemond, mert 1906 május 21-én a király a főrendiház elnökévé nevezi ki. E méltóságáról a munkapárt uralomrajutásakor önként mond le és a főrendiházi ellenzék vezére lesz. emlékezetesek beszédei, amelyeket a korrupció ellen, a jogtiprások ellen és az alkotmány védelmében mond a Khuen-Iléderváry, Lukács és Tisza-katbinet idején. 1896.-ban valóságos belső titkos tanácsos lett, 1908-ban 368