1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Felsőház - A latin és görög szertartású római katolikus egyháznagyok - Virág Ferenc - Prohászka Ottokár dr.

VIRÁG FERENC pécsi r. k. püspök. 18fi9 augusztus 22-én született Bonyhádon egyszerű, de igen jó keresztény családból. Középiskolai tanulmányait Bonyhádon és Pécsett végezte, ugyancsak Pécsett végezte a tiheologiát is. 1892-ben szentelték pappá. Az egyházmegye legkülönbözőbb káplánállásaiban működött jmgy buzgalommal, Szekszárdon lesz hittanár, majd 1897-ben Pécsre kerül mint karkáplán, 1901-ben pedig szeminárium spirituálisa és a tanítóképző-intézet hitoktatója lesz. Nagy buzgalma, ügyszeretete, népszerűsége teszi, hogy ez utóbbi intézetet az országnak valósággal mintaintézetévé fejleszti. Közben részt vesz városa hitéleti és társadalmi minden mozgalmában, ö szerve/ üt inasotthont, ö virágoztatja iol az Oltáregyesületet, igen c

ok szegény templomot lát el egyházi szerekkel és a keze alól kikerült kitűnő lanitógárda valósággal rajong most, is érte. Igen jelentős irodalmi működése is. Költeményei a magyar vallásos lírának legszebb alkotásai. Egy évtizeden át plébános Pakson, közben esperessé és pápai kamarássá lép elő, majd 1922-ben Szekszárd plébánosa lesz és előbb koroncói c. apáttá, majd kormányfötanácsossá nevezik ki. Működése nagy feltűnést kelt itthon is ós a Vatikánban is g ennek köszönheti, hogy pécsi püspökké nevezik ki, bárha öt éri legnieglepetésszerübben ez a nagy kitüntetés. PROHÁSZKA OTTOKÁR DR. székesfehérvári r. k. püspök. Az országgyűlés megalakulásától kezdve tagja volt a felsőháznak, 1927 április 2-án bekövetkezett haláláig. A székesfehérvári püspöki méltóság ezidöszerint betöltetlen. 350