1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Felsőház - A Habsburg-Lotharingiai család teljes koru főhercegei - József

időben és részt vettek minden magyar társadalmi mozgalomba i, József főherceg védnöke volt az Országos Pázmány Egyesületnek, az Országos Magyar Tűzoltó Szövetségnek, a Budapesti önkéntes Mentöegyesületnek, a Budapesti Poliklinika Egyletnek, a Délmagyarországi és a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyletnek, az Általános Egyetemi Segélyegyletnek, az Országos Magyar Vadászati Egyletnek, az Országos Iparegyletnek és sok más egyesületnek. 1909-ben a műszaki tudományok tiszteletbeli doktora lett. 1910ben a király képviseletében Ö zárta he trónbeszéddel a magyar országgyűlést. A háborúban, mint a 31-ik gyaloghadosztály parancsnoka vonult be. Ö foglalta el Sabácot, majd innen az északi harctérre vezényelték, ahol részt vett. a brodecki ütközetben. 1915-1Ö1 kezdve pedig mint hadtestparancsnok a VII. hadtest parancsnokaként harcolt a Kárpátokban, majd az olasz harctérre került irunen Erdélybe és isméi az olasz harctérre, a Doberdora, mint a VI. hadtest parancsnoka-. Egyike volt a hadsereg legkiválóbb és legvitézebb tábornokainak. Katonái rajongásig szerették a bátor parancsnokot, aki gyakran megjelent az első lövészárokban is, sokszor forgott életveszedelemben, — egy ízben a sapkáját lőtte át a golyó — e mellett a végsőkig exponálta magát katonáiért. A hadseregföparancsnokság gyűlölte, mert állandóan tiltakozott az ellen, hogy oktalan kísérletek okáb.'d ezredeit mészárszékre hajtsák, jobb ellátást követelt katonáinak és gyakran voltak összeütközései, mert nem tüntették ki eléggé azokat, akiket ö hősnek tartott. Különösen a magyar katonákért volt sok összeütközése, ezek is szerették öt leginkább. A katonák megérezték vezérük emberszeretetét, aki a fáradalma kat és veszedelmeket megosztotta velük, aki bátorította őket, pénzzel és földdel jutalmazta az érdemesebbeket, vigasztalta a sebesülteket, a jóbarát meleg érdeklődését tanusitotta legapróbb magándolgaik iránt is. Utolsó nagyszerű ténye a Mont ellő elfoglalása volt abban a piavei csatában, amely ellen tiltakozott. 1916-ban a koronázás előtt, az ellenzék azt szerette volna. hogy nádorhelyettesként ö koronázza meg IV. Károlyt Tisza István helyett. Nagy vita és szavazás is folyt ennek érdekéber a parlamentben, ez a terv azonban nem sikerült. A háborús ösz szeomlás elején, 1918 ban, Károly király öt kérte íi 1 homo re giusnak és ö tárgyalt a király megbízásából a politikusokkal. í is bizta meg Hadik .Jánost kabinetalakitással. Fáradozásai azonban meghiúsította a forradalom kitörése. A király utasítása folytán a forradalom és kommün alatt is Magyarországon maradt. A kommunisták internálták, őrizetbe is vették, de kénytelenek voltak az angol király egyéne-; parancsára öt békében hagyni Alcsuthon, ahol a világtól elzártan élt. A kommün bu343