1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.
Képviselőház - Wolff Károly
* mint a magyar közjogi ügyek előadója, működött. Ebben a minőségében vett részt a magyar föudvarnagyi bíróság megszór' vezésében Töry Gusztáv igazságügyi államtitkár oldalán. Mikor aztán az 1909. évi XVI. törvénycikkel a magyar föudvarnagyi biróságot tényleg felállították, a k'rály öt nevezte ki annak első elnökévé. Ezt az állását mind a mai napig megtartotta. 1915-ben a király a Lipót-renddel tüntette ki. Az összeomlás után, mikor a föudvarnagyi biróság állami zárlati bírósággá alakult át s rábízta az összes királyi javak kezelését és felszámolását, Wolff Károly, aki ekkor hivatala élén- maradt, Károly király egyenes felhatalmazására tette le a fogadalmat az egész udvari személyzettel együtt a Nemzeti Tanács előtt; óvatos taktikával és a proletárdiktatúra alatt tanúsított passzív rezisztenciával sikerült az egész koronavagyont s a király magánvagyona! — köztük 39 métermázsa sulyu ezüstszerviszt — az utolsó darabig megmentenie. Politikai és társadalmi szerepe 1910-ben a Budai Katolikus Körben s a Rákócziánum katolikus internátus-egyletben kezdődik. Ekkortól kezdve részt vett minden keresztény társadalmi mozgalomban s az autonómiáért folytatott harcokban is. A', kommün bukása után a keresztény községi párt első megalakulása alkalmával e párt elnökévé választották B mint Székesfővárosi törvényhatósági bizottsági tag, a keresztény községi párt élén ö volt évek során át a tulajdonképeni vezetője a székesfőváros kormányzatának. Az országos politikában az első nemzetgyűlés ideje alatt akt : v részt nem vett, az 1922-iki választások idején azonban Keresztény Egység Tábora ciincn politikai mozgalmat indított meg az összes keresztény alapon álló politikai pártok egyesítésére. Wolff akcióját a keresztény irányú polHikai körök nagy része averzióval fogadta, mert az uj alakulás alapgondolatát, a kormány támogatását, az ellenzéki alapon álló keresztény pártok elutasították. Később, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának kettészakadása után sikerült fúziót létesíteni a Huszár—Ernszt-csoporttal; az uj alakulás neve Keresztény Nemzeti Egység Pártja lf-tt. Ebből alakult később a keresztényszocialista párttal való fúzió révén a keresztény gazdasági és szociális párt, amelynek ma is egyik vezére. Ugy városi, nrnt politikai működésében erősen intranzigens keresztény irányt képvisel. A II. nemzetgyűlésen a budapesti (budai) lajstromos kerület mandátumával foglalt helyet a keresztény párt programm jávai. Kitűnő szónok, a parlamenti többség oldalán több ízben aratott sikert a nemzetgyűlésen elmondott felszólalásaival. Leginkább közjogi, igaz ságügyi, a birói kart érdeklő kérdésekben szólalt fel. Buüapest székesfőváros törvényhatóságának 192D-ben végrehajtott ujjá314
