1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Beck Lajos dr.

megválasztották Körmenden. A háború alatt 1917-ben Wekerle koalíciós kabinetiében a király igazságügyi államtitkárrá nevezte ki, mikor is az akkori szokásoknak megfelelően, lemondván mandátumáról, kerülete egybangulag küldte újra az országgyűlésbe. 1918 júniusában kilépett a Károlyi-pártból és visszavonult az aktiv politikától és erre az elhatározására hivatkozva, utasította vissza Károlyinak a kabinetbe való meghivasát. Akkor a kormány az Osztrák Magyar Bank vezetésére kérte fel. Mivel maga a bank is csatlakozott ehhez a felkéréshez, a megbizást elvállalta. Négy havi működése alatt mindent megtett, hogy a bank aranytartalékának Magyarországot illető részét megmentse. A kommunizmus idején a kommunisták birtokát is lefoglalták, kastélyából pedig vörös üdülőt csináltak. A kommün bukása után Friedrich hívására Budapestre jött, hogy József királyi herceg felszólítására megkísérelje az ellenforradalom vezéreinek a Peidl Gyula vezetése alatt álló mérsékelt szocialistákkal való kibékitését és a két ellentétes áramlat közt való megértés megteremtését. Az 1922-i választásokon a régi kerületéből kihasított öriszentpéteri kerületben heves küzdelem után kapta meg a többséget. A nemzetgyűlés munkájában, még pedig ugy a plénumban, mint a bizottságokban, nagy szorgalommal és buzgósággal vett részt. Szinte minden javaslat vitájában részt vett, kivált költségvetési és külpolitikai beszédei keltettek osztatlan figyelmet. Több emlékezetes interpellációjával alkalmat nyújtott a kormány tagjainak fontos külpolitikai nyilatkozatokra. 1923-ban és 1924-ben több izben vett részt interparlamentáris konferenciákon és külföldi pénzügyi tárgyalásokon, amely utóbbiaknál bizonyos kérdések felvetésére a kormány is felkérte. Húsz év óta széleskörű irodalmi, tudományos és publicisztikai működést fejt ki. 1916—17-ben lapvezére volt a „Magyarország" és „Friss Újság" cimű napilapoknak, 1924 óta pedig pénzügyi és gazdasági tartalmú cikkeket ir az „Az Est", „Magyarország" és a „Pesti Napló" hasábjain. Szépirodalmi munkái: „Ideálok", „Uj nemzedék" politikai-társadalmi regények, „Az én kertem" versek. Ezenkívül önálló nemzetgazdaságtan! müvei közül a következők jelentek meg: „Életbiztosítás", (az Akadémia díjazásában részesült). „Magyar agrárpolitika", „A pénzintézeti reform", „48 és 67", „A nemzeti munkapárt és a nemzeti demokrácia", „A magyar földbirtok meg oszlása", „Magyar agrárhitel". 1926-ban régi kerülete pártonkívüli programmal választotta meg 807 abszolút többséggel, két ellenjelölttel szemben. Az 1927—28. évi költségvetési vitában külügyi és gazdasági kérdésekről tartott felszólalásait osztatlan figyelem kieérte. 32