1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Vass József dr.

megbukott a proletárdiktatúra, nyomban hozzálátott a Szent Imre-kollégium újjászervezéséhez, amely ekkor rettenetes állapotban volt és ugyanekkor elfoglalta a tudományegyetemen a biteleiiizés és retorika katedráját. Már a Eorrodalmak előtt, az volt a néppárt törekvése, hogy feltétlentfl politikai szereplésre és képviselői mandátum vállalására bírja Vasa Józsefet, akiben úgyis, mint csodálatos felkészültségű tudósban, úgyis, mint elismert theologusban, úgyis, mint szuggeráló erejti szónokban és mint pompás íróban, a néppárt reorganizálójál, vezérét, a katolikus politika eljövendő nagyságát látták. Az újjászervezés politikusai fidkérték irhát most, az összeomláskor is, hogy vegyen részt az ország helyreállitási munkájában és ö alapos munkát is végzett, a keresztény szoeiálisiapárt, majd pedig az egyesült kereszténypárt szervezésében. 1920-ban a vasvári kerület választotta meg képviselőjének és ö a parlamentben már első felszólalásával, amellyel ritka sikere volt, vezérszerepet vívott ki magának, 1920 nyarán közélelmezési miniszterré nevezte ki a kormányzó és négy hónapon ;át, 1920 novemberétől kezdve, e tárca mellett viselte a kultusz tárca vezetését is. 1921 márciusában lemondott a közélelmezési tárcáról és •csak a kultuszminisztérium éiéto állott 1922 júniusáig, amikor a népjóléti és munkaügyi minisztérium vezetését vette ál és áll annak az élén ma is. IV. Károly második visszatérése alkalmával ö vállalta Bethlentől azt a nehéz és sok tapintatosságot igénylő feladatot, hogy a kormányzó levelét átadja Komáromban IV. Károlynak, erre azonban már nem volt módja, öt évi minisztersége alatt elnyerte, mondhatni, az összes pártok bizalmát, és szeretetét, mer(. mindig föléje tudta helyezni a pártérdeknek a közérdeket és a szakmája körébe vágó kérdésekben koneiliáns volt, bármely oldalról jövő jogos kivánsággal szemben is. Súlyára, tekintélyére és elismertségére jellemző az, ,hogy ahányszor távol volt. Bethlen Magyarországtól és a miniszterelnök szabadságideje alatt is. (mindig ö volt a, miniszterelnök helyettese. Ily minőségében érte a frankügy kipattanása is, amikor a nemzetgyűlésen ö adta (meg az első felszólalásokra azt a választ, amely köznn gnyugvásl és közmegelégedés! keltett A második nemzetgyűlésen a zalaszentgróti kerületet képviselte, 1926-ban ;pedig e mandátumon kivül elnyerte a szombathelyit, a gyöngyösit és a veszprémit, is. Szombathelyen Kirsteier szociáldemokrata jelölttel szemben, Gyöngyösön pedig Lenkey fajvédővel szemben győzött. A másik két kerület egyhangúan választotta meg. A szombathelyi mandátumot tartotta meg és a veszprémiek államtitkárját, kitűnő segitötársáí, Dréhr ,Imrét választották meg az ö helyére. 303