1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Vass József dr.

megbukott a proletárdiktatúra, nyomban hozzálátott a Szent Imre-kollégium újjászervezéséhez, amely ekkor rettenetes ál­lapotban volt és ugyanekkor elfoglalta a tudományegyetemen a biteleiiizés és retorika katedráját. Már a Eorrodalmak előtt, az volt a néppárt törekvése, hogy feltétlentfl politikai szerep­lésre és képviselői mandátum vállalására bírja Vasa Józsefet, akiben úgyis, mint csodálatos felkészültségű tudósban, úgyis, mint elismert theologusban, úgyis, mint szuggeráló erejti szónokban és mint pompás íróban, a néppárt reorganizálójál, vezérét, a katolikus politika eljövendő nagyságát látták. Az újjászervezés politikusai fidkérték irhát most, az összeomlás­kor is, hogy vegyen részt az ország helyreállitási munkájában és ö alapos munkát is végzett, a keresztény szoeiálisiapárt, majd pedig az egyesült kereszténypárt szervezésében. 1920-ban a vasvári kerület választotta meg képviselőjének és ö a parlament­ben már első felszólalásával, amellyel ritka sikere volt, vezér­szerepet vívott ki magának, 1920 nyarán közélelmezési minisz­terré nevezte ki a kormányzó és négy hónapon ;át, 1920 novem­berétől kezdve, e tárca mellett viselte a kultusz tárca vezetését is. 1921 márciusában lemondott a közélelmezési tárcáról és •csak a kultuszminisztérium éiéto állott 1922 júniusáig, amikor a népjóléti és munkaügyi minisztérium vezetését vette ál és áll annak az élén ma is. IV. Károly második visszatérése alkalmával ö vállalta Bethlentől azt a nehéz és sok tapintatosságot igénylő felada­tot, hogy a kormányzó levelét átadja Komáromban IV. Ká­rolynak, erre azonban már nem volt módja, öt évi miniszter­sége alatt elnyerte, mondhatni, az összes pártok bizalmát, és szeretetét, mer(. mindig föléje tudta helyezni a pártérdeknek a közérdeket és a szakmája körébe vágó kérdésekben kon­eiliáns volt, bármely oldalról jövő jogos kivánsággal szemben is. Súlyára, tekintélyére és elismertségére jellemző az, ,hogy ahányszor távol volt. Bethlen Magyarországtól és a minisz­terelnök szabadságideje alatt is. (mindig ö volt a, miniszterel­nök helyettese. Ily minőségében érte a frankügy kipattanása is, amikor a nemzetgyűlésen ö adta (meg az első felszólalá­sokra azt a választ, amely köznn gnyugvásl és közmegelége­dés! keltett A második nemzetgyűlésen a zalaszentgróti kerü­letet képviselte, 1926-ban ;pedig e mandátumon kivül elnyerte a szombathelyit, a gyöngyösit és a veszprémit, is. Szombat­helyen Kirsteier szociáldemokrata jelölttel szemben, Gyöngyö­sön pedig Lenkey fajvédővel szemben győzött. A másik két kerület egyhangúan választotta meg. A szombathelyi mandá­tumot tartotta meg és a veszprémiek államtitkárját, kitűnő se­gitötársáí, Dréhr ,Imrét választották meg az ö helyére. 303

Next

/
Oldalképek
Tartalom