1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.
rlzados küzdelmeién is, amelyekéi a Habsburgok <ii<Ul folytatott az alkotmányért, tís hiába kobozzák el már t8G7-ben a jus resixtendit, hiába akutja Jl. József az alkalmául/ Innia hálása árán boldogitani szociális reformokkal Magyarországot, hiába üldözik, teszik tönkre az alkotmányossághoz hir nemességet, hiába szakítják meg az országgyűlések a vármegyék jogfolytonosságát, ez a nemzet makacsul ragaszkodik ahhoz és minden áldozat árán fenntartja azt. Minden más országban véres forradalmak, harcok, idegen t&> gitség raijy polgárháború valósítja meg az újkor modern eszméit, A álunk az országgyűlések és vármegyék urai szenvednek, küzdenek, mennek lünkre abban a küzdelemben, tioijy ők maguk szabadítsák fei saját jobbágyaikat, valósítsák meg a francia forradalom eszméit, ugyanakkor, amikor megvédik a nemzet önrendelkezési jogát, ősi alkotmánya sérthetetlenségét, a magyarság nyelvi s kulturális leké* tőségeit is. Példátlan ez a világtörténelemben s példátlan az is, hogy az ősi alkotmány alakul át saját akaratából miinlcn forradalmi erőszak nélkül az 1848-iki gyönyörű nem revolueióban hanem evőluoiában a legtisztább és legtökéletesebb parlamentarizmussá. Borokközt iegűezzűkcsak meg,hogy boldogsággal tölt el minket ildgtőrténelmi átalakulás dicsőségére Amerikáim szakadt véreink Berkó D. Géza s a legnagyobb amerikai magyar egyesületek csodálatosan lelkes mozgalmának eredményeként szobrot emelnek New-Yorkban az uj magyar parlamentarizmus atyja Kossuth Lajos örök dicsőségért, hogy az a szobor a világ legnagyobb államának legnagyobb városában hirdesse időtlen időkig a magyar parlamentarizmus,. a magyar alkotmányosság, a magyar haladás és kultúra fölényét. J : :S nem hőskölteményszerű-e, Hogy alkotmányosságáért, nemzeti jogodért, parlamentarizmusáért mint tud szenvedni, várni az agyonsanyargatott magyarság, amelyiknek Deák Ferencé, amikor vi állítja az elkobzott jogokat, fátyolt is tud borítani a malira s mindent el is tmt felejteni, hoiiy alkotmányossága, parlamentarizmusa, 'cte fejlődésének lehetőségeit biztosítsa. Ilyen talajból gyökeredzett, il\l tradíciókból fejlődőit az a parlament, amely az ö kétkamarás rendszereid mosl isim <aovu egyenletes kizökkenések utdi olta a jelent a magyar tört* flődés folyamatába s érheti kritika is, gáncs is e történelmi tény megvalósításának aktusai, az újjászületett s módosított alkotmány részleteit a tény, hogy ez az alkotmány isméi a magyar parlamentarizmus eleven organizmusának vérkeringésében >t jelentő eseménye a mának s elválaszthatatlan a Bethlen István nevétől. Fogadja hát szeretettel közönség c« ni könyvünket, amely ez alkotmányos tényt annak tiszteletéi a tőlünk telhető legjobbal I
