1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Urbanics Kálmán

fővárosi községi polgári párthoz (Ripka-párí). 1926 végén megtartót! országgyűlési választások előtt belépett az egységespártba, s mint e párt jelöltjét, két helyen választották meg, még pedig Budapest H-ik (északi) kerületében és Kaposvárott. A kaposvári választás egyike volt a legérdekesebb és legizgalmasabb választási küzdelmeknek. Rassay Károlyt, az egyesült balpárt vezérét, győzte le mintegy 4000 szavazattöbbséggel. Kiváló szónok, egyike a Ház legelismertebb tekintélyeinek s értékes publicisztikai tevékenységet is fejt ki. URBANICS KÁLMÁN (Nagylak.) 1884-ben Makón születeti. Középiskoláit Makón ós Szegeden, a jogtudományt Budapesten és Kolozsvárott végezte el és államtudományi államvizsgái tett. A közigazgatási pályára lépve, Í906-bau közigazgatási gyakornok volt Csanád vármegyében. 1906-ban szolgabíró, 1907-ben vármegyei aljegyző lett és még ebben az évben a mezökovdcsiiázai járás szolgahirájá vá választották meg. Az 1910. évi képviselőválasztásokon a kormány hivatalos jelöltjévé] szemben a Jnstli-párl jelöltjét támogatta, ezért Nagylakra, majd Makóra helyezték át, ahol 1912-ben főszolgabíró lett és 1914-ben Csanád vármegye központi járásának föszolgahirájává választották. A háború, alatt tapintatos, megértő intézkedéseive] népszerűségre tett szert. Érdemei jutalmául a polgári érdemkereszt I lik osztályát kapta. Hivatala mellett a közgazdasági életben is élénk részi vett. Mint a vármegye törvényhatósági bizottságának tagja, a vármegye életében mindenkor vezetöszerepel vitt. A forradalom alatt a polgárság megszervezéséi sürgette. Ennek következménye volt, hogy Földeákon a szervezeit, földmunkásság merénylete! követeti el ellene. A kommunizmus alalt a Makóra lerándul! terroristák öt is elfogták és a hírhedté vált szegedi halálvonaton Návay Lajossal együtt Budapestre hurcolták. Életének feledhetetlen emléke az a háromnapos utazás, amelyet a vonaton (öltött. A kivégzett tizenegy áldozattal, köztük a mártírhalált halt Návay Lajossal, ("» beszéli utoljára. A 296