1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Udvardy János - Ugron Gábor dr.

alkotmánypártba s ennek egyik vezető egyénisége, egyideig igazgatója is volt. 1915-ben a Désy Zoltán hősi halálával megüresedett marosvásárhelyi III. kerület képviselőnek választotta. 1917-ben. Tisza István bukása után, nagy szerep jutott neki a kibontakozás terén s a király június közepén belügyminiszternek nevezte ki. Ezt az állását megtartotta a Wekerle-kormányl>an is, egészen 1918 január végéig. 1918 márciusában Erdély királyi bizlosa lett, de már júniusban lemondott, mert ellenzékbe ment Wekerle kormányával szemben. Károlyi Mihály forradalmától teljesen távol tartotta magát s minden idejét a „Székely Nemzeti Tanács" vezetésének szentelte. A vörös terror uralma alatt Budapestről menekülni volt kénytelen s négy hónapig a Bakony rengetegébén rejtőzött. Aj kommün bukása után részt vett, a Nemzeti Szabadelvű Párt megalakításában, majd pedig mikor ez a pán októberben a demokratapárüal Nemzeti Demokrata Polgári Párt név alatt fuzionált, ennek az elnöke lett. Fögondhoka vóll a marosvásárhelyi róm. kath. egyházközségnek, igazgatólanácsosa az erdélyi róm. kath. státusnak s az udvarhelyi orsz. kath. autonómiai kerületnek megválasztott képviselője. Marosvásárhely sz. kir. város törvényhatósági ós közigazgatási bizottságában helyei foglalt, Marosvásárhely sz. kir. város díszpolgára. Valóságos belső titkos tanácsos. Az 1. osztályú polgári hadiérdemkereszl tulajdonosa. Elnöke az Erzsébetvárosi Kaszinónak és a Lipótvárosi Társaskörnek. Az 1920. évi választásokon a főváros XIV. keriilete választolta meg nagy többséggel. A nemzetgyűlés ellenzékének egyik legtekintélyesebb tagja volt. Több izben tartott felszólalásai nagy figyelmet keltettek. 1922 januárjában az indemnitási vitában elmondott hatalmas beszédének rendkivüi nagy sikere volt, s a főváros társaskörei egymásután siettek ünneplésére. Az 1922. évi, második nemzetgyűlési választási kampány alatt a liberális pártok tanácskozásain, amelyek közös lista megállapítására irányultak, konfliktusa támadt, aminek következtében a Nemzeti Demokratapártból kilépett. Mint jx'irlonkivüli vett részt a választásokon s a Szabadelvű Ellenzéki J'ártok Szí)vétségének jelöltjeként a főváros II. (északi) kerület listájával jött be a nemzetgyűlésbe. Itt főkép a pénzügyi, közigazgatási, közjogi és takarékossági bizottságokban fejtett ki jelentős működést. 1925-ben Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának újjáalakítása alkalmával megválasztatott a XlII-ik kerületben törvényhatósági bizottsági tagnak, mint ilyen a Szabadelvű Városi Pálinak elnöke lett. E minőségében több bizottságnak, köztük a közlekedési, közoktatási és képzőművészeti bizottságoknak tagja. 1926 februárban csatlakozott a 295