1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Szily Tamás

lamenti életben élénk részi veti. Az ellátatlanok, a hadirokkantak, a hadiözvegyek és hadiárvák, valamint a hadsereg fegyelme érdekében történt felszólalásai általános elismerést keltettek. A polgári szabadságjogok visszaállítása és a kivételes hala lom eltörlése érdekében nagyszabású beszédeket mondott. Egyik elnökválasztásnál a nemzetgyűlés elnökévé is jelölték. Több közgazdasági és kulturális vállalatnak alapitója és igazgatósági tagja. 1922-ben Szalárdon 71 szavazattal kisebbségben maradt Erödi-Harrach Bélával szemben, Berettyóújfalun azonban győzött Görgey Józseffel, a kormányzó volt szárnysegédével szemben. Az 1922—26. évi nemzetgyűlésen hosszú ideig a demokratikus blokk elnöke volt. ő irányította a fixfizetósüek járandóságainak szabályozására és felemelesére vonatkozó parlamenti mozgalmat, ezenkivül vezérszerepe volt a magántisztviselők nyngdijvalorizációja és a liadikölesönkötvónyek valorizációja kéruéseiben is. Külpolitikai irányú felszólalásaiból a gyulafehérvári koronázás miatt tolt felszólalása országszerte élénk visszhangot keltett. Az ellenzéki demokratikus blokkot 1925 decemberében oszlatta fel. A frankhamisítás parlamenti tárgyalásánál és a kormány genfi beszámolója kérdésében a Bethlen-kormány mellé állt. Fővárosi bizottsági tag. 1926 decemberben pártonkívüli programmal újra Berettyóújfaluban egyhangúan választották úaeg. SZILY TAMÁS (Súsd.) Született 1866-ban Pécsváradon, Baranya vármegyében. Középiskolába Péesell, Sopronban és Budapesten járt, majd Magyaróváron elvégezte a gazdasági akadémiát. Azután leszolgálta önkéntesévét a 10. huszárezrednél, ahol tartalékos hadnagygyá nevezték ki. Később a 8. huszárezredbe helyezték át. Iskoláinak elvégzése után otthon gazdálkodott, majd állattenyésztési felügyelő lett, 1902—1910-ig az országos tejgazdasági felügyelőség élén állott. 1910-ben Baranya vármegye főispánjává nevezték ki. E méltóságá2SI