1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Rubinek István dr.

nyomot! a kezébe. Bejárta Ausztriát. Németországot. Bécsben njból munkába állt, de az 1888-ban újból kitöri bácsi nyomdászsztrájk után megiiri fekete listára került ós Budapestre jött viszsza. Kói esztendőre rá kitörj a budapesti nyomdászsztrájk. Ekkor itt is megrendszabályozták. 1901-ben beválasztották a szabadszervezel vezetőségébe és megbízták a Gutenberg szerkesztésével. Később a szakegyesület elnöke lelt, majd pedig, amikor ez beolvadt a Segélvzöegyesületbe. az egybeolvadás után is öt választónak meg elnöknek a ezt a tisztséget ma is viseli. Húsz esztendő óta alelnöke a nyomdászok paritásos békéltetőbizottságának. Ebben a minőségben igen hasznos szolgaiatokat tett a nyomdaipari munkások gazdasági helyzetének megjavi lása körül. Két évtizede tagja a Szakszervezeti Tanácsnak, melyben vezetöszerepet tölt be. Éveken át volt a párt németnyelvű lapjának, a Volksstimme-nek szerkesztője. A proletárdiktatúra alatt; élesen-szembeállott az erőszakkal s a szakszervezetekben szervezte meg a diktatúra ellenzékét. A budapesti északi lajstromos kerület harmadik szociáldemokrata mandátumával lett latija a nemzetgyűlésnek. A nemzetgyűlés egyik legszorgalmasabb tagja, nemcsak felszólalásaival, de fiiként közbeszólásaival is. ő állt az élére az 1924-iki és 1925-iki nyomdászszirájknak is, amikor ugyancsak ö teremtett megegyezési is. L925-ben a budapesti északi lajstromos kerületben mim első pótképviselö szerzett mandátumot. RUBINEK ISTVÁN DR. (Elek.) Zsitvabesenyöi Rubinok István dr., néhai Rubinek Gyula földinivelésügyi miniszter öccse, 1886 január 3-án született óhajon, Hars megyében, régi gazdacsa Iádból. Középiskoláit Érsekújváron ée Nyitrán a piaristáknál végezte Jogi tanulmányai! Budapesten és Ber linben folytatta. 1912-ben Ügyvédi okié* vclct nyeri a irodáját a fővárosban nyi toita meg. Már egyetemi hallgató korában vezetöszerepel vitt a szövetkezeti mozgalom terén s mint fiatal jogász, egyik alapitója volt n Széchenyi-Szövetségnek. Tevékeny reszt vett a szövetL>nr»