1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.
Képviselőház - Rassay Károly dr.
RASSAY KÁROLY DR. (Szegedi lajstromos kerület.) 1886 március 21-én született Orsován, ahol atyja a Dunagözhajózási Társaság állomásfönöke volt. Német családból származik. Eredetileg „Rasdh" volt a családneve, amelyet 1917-ben mint az igazságűgyminisztériumba berendelt albiró, főnöke kívánságára anagyarositott meg a jelenlegi nevére. Szolgálatai elismeréséül maga az akkori igazságügyminiszter, Balogb Jenő irt át a belügyminiszterhez, amelyben kérte az uj névnek régies Írásmóddal való engedélyezését. Elemi ós középiskoláit Zentán (B ács megyében) végezte, majd a budapesti egyetemen folytatta a jogi tanulmányait. Budapesten folytatott joggyakorlatot ós ugyanitt szerzett ügyvédi oklevelet. 1912-ben ügyvédi irodát nyitott Zentán, ahol kezdettől fogva élénk részt XQ\{ az ottani társadalmi és politikai életben. 1913-ban beválasztották a városi képviselőtestületbe, majd röviddel azután Bácsmegye törvényhatósági bizottságának is tagja lett. Ebben az időben felelős szerkesztője volt az ottani függetlenségi párt hivatalos lapjának. 1914 áprilisában azonban egészségi állapota miatt váratlanul ott hagyta az ügyvédi pályát: Budapestre jött, ahol törvényszéki jegyzőnek nevezték ki. Pár hónap múlva a Kúriára rendelték be tanácsjegyzőnek, ahol Grünther Antal elnök mellett teljesített szolgálatot egészen 1915 végéig, amikor az igazságügyminisztériumba került, ahol mini miniszteri titkár a közigazgatási és magánjogi ügyosztályban működött. A kommün alatt különféle ellenforradalmi szervezkedésekben vett péezt Kezdeményezésére indult meg a tisztviselőknek az a mozgalma, amellyel megtagadták a kommün véres eseményeiben részes politikusokkal való együttműködést. Ekkor már teljesen belesodródott a politikába. A tisztviselői mozgalmaktól visszavonult és vezető részt vett a Keresztény Nemzeti Párt megalakításában. Itt kezdettől fogva azt az álláspontot hirdette, hogy az összes keresztény és nemzeti alapon álló pártokat és politikusokat egy egységes politikai pártba, kell tömöríteni. A koncentrációs kormány megalakulásakor igazságügyi államiitkárnak nevezték ki Bárczy István igazságügyminiszter mellé. A nemzetgyűlés 249