1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Puky Endre dr.

meg LÖ02 január l-it"»l a főjegyzői állasba. Mim főjegyző, Rakövszky Endre dr. alispán oldalán Hadik János gróf és Szalay László akkori országgyűlési képviselőkkel eg\ iiii megszervezte vármegyéjében ;i, nemzeti ellenállási Eejéryary Géza darabont kormányával széniben. A közigazgatás színvonalának emelésére szentelte minden erejéi és tudását. Igazgatója lett a községi jegyzők kiképzésére alakított tanfolyamnak. Mikor a nemzeti ellenállás idején tanusilott magatartása miatt a darabon! kormány főjegyzői állásától felfüggesztette, megfosztotta a jegyzői tanfolyam igazgatóságától is. Törhetetlen elvhüségét a vármegye közönsége tüntetően ünnepelte s nevét országos hir kapta szárnyra. A Wekerle-kormány legelső cselekedetei között visszahelyezte állásába és a jegyzői tanfolyam igazgatóságával újra megbizta. Akkor nevezték ki udvari tanácsossá. Mikor 1906 május 29-én Abauj-Torna vármegye törvényhatósági bizottsága alispánná választotta meg, népszerűsége oly nagy volt, hogy ellenjelöltje a szavazás folyamán visszaléped. A világháború elején megszervezte a vármegyében a Vöröskereszt egyesületet, amely nagyszerű tevékenységet fejtett ki a kassai és vármegyei kórházak és üdülőházak létesítése és ellátása körül. A harctérre vonult csapatoknak vagonszámra, gyűjtött és szállított, szeretetadományokat. Ebbeli működéséén H Vöröskcres/.| II. oszt. díszjelvényéi kapta. Vármegyéje közigazgatását olyan színvonalra emelte, hogy az még a forradalmak alatti féktelenségeknek is képes volt utjai állani. A cseh megszállás elsfl heteiben hivatalában maradi. Kieszközölte a zsupánnál, hogy a vármegyei tisztikar hivatalai továbbra is a magyar törvények szerint magyarul Iái hassa el 8 hogy a vármegyeházra cseh zászlót ki ne tűzzenek. Az első zsupánt másikkal váltották fel, aki aztán 50 szuronyos bakával dobatta ki öt és tisztikarának tagjait a megyeházáról. Eznián tisztviselötársaival a vármegye meg nem szállt területére, Szikszóra vonult. Ide tettes át a vármegye székhelyet, .Vadkor a kommunizmus kitöri és a Vörösök kiverték a cseheket Kassáról, súlyos betegen ágyban vitette magái Kassára, ahol leijéé visszavonullságbnn élt. Ili érte öt a csehek második bejövetele és hogy a Felvidéki magyarságnak vezetőtényezöivel az érintkezési a szigoni rendőri szabályok ellenére is megtalálhasa, kamarazenetársaságot szervezett, amellyel hangversenykörni ciniéii bejárta a felvidék \ árosait. Nyitra, Eperjes, LÖCse, Igló, Besztercebánya, Késmárk, Kassa hazafias közönsége tüntetőleg ünnepelte benne a felvidéki magyarság üldözött vezér-emberét. Kassa közönsége zsúfolt teremben, izzó hangulatban babérkoszorúval tisztelte meg. 1G* 243