1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Platthy György dr.

renden tartotta a nemzetgyűlésben mindaddig, amíg a kérdéj kielégítő rendezést nyert. Az országgyűlés képviselőházának tagjául újra a zurányi kerület választotta meg, ezultal egyhan­gúan, mint az egységespárt hivatalos jelöltjét. . PLATTHY GYÖRGY DR. (Dunavecse.) Losoncon született 1864. március tt-án. Iskoláit Losoncon, Rozsnyón ós Budapesten végezte. Mint egyetemi hallgató a budapesti egyetemi ifjúság egyik vezére volt s különösen a véderö­mozgalomban jutott nevezetes szerep osztályrészéül. A jog- és állami adomá­nyok doktora. 1900-ban ügyvédi okle­velet nyert, s a fővárosban nyitott ügy­védi irodát. 1903 óla tagja a főváros törvényhatósági bizottságának, mely­ben már régóla mint az I. kerület ve­zérszónoka szerepel. Közéleti tevékeny­ségének túlnyomóan nagyobb részét a fővárosnak szentelte. Pénzügyi ós közlekedési kérdésekben egyiko a törvényhatósági bizottság legnagyobb tekintélyű híg­jainak. Igazgatósági tagja a Székesfővárosi Közlekedési R.-T.­nak s mint ilyen elévülhetetlen érdemeket szerzett a háború alatt lerongyolódott fővárosi villamos vasutaknak 1923—26-ban vég­rehajtott nagyszabású rekonstrukciója körül. A Tabán szabá­lyozásának kezdeményezésével nagy érdemeket szerzett Buda fejlődése körül is és ezidöszerint is egyik legfőbb mozgatója a főváros tabáni épitési programmjának. A törvényhatósági bi­zottságban a keresztény községi párthoz tartozik. Régi harcosa a függetlenségi eszmének. Benyovszky Sándor halála titán Kos BUtta Ferenc kívánságára, akinek bizalmas környezetihez tar­tozott, öt jelölték a dunavecsei kerületben s ö akkor győzelemre is vitte a függetlenségi párt zászlaját Benedek Sándor államtit­kárral szemben, amit akkoriban elsőrangú politikái esemény­nek tartotlak. (1913.) Mikor a függetlenségi párt kettévált. Bi­zony Ákossal együtt megalapította az Országos Függetlenségi és 48-as pártot, melynek ügyvezető elnöke lett. A kommün ide­jén hat hétig túszként tartották fogva a gyűjtőfogházban. Az 1919 júniusi ellenforradalmi megmozdulás idején a vörösök újra letartóztatták. Ezúttal a parlament pincéjében 86 órán ál 233

Next

/
Oldalképek
Tartalom