1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Ötvös Lajos dr.

kenburg-irodalmi körnek, amelynek Sopron megmagyarositása körül is vannak jelentékeny érdemei. Szerkesztője volt a Soproni Naplónak. A vármegyei politikai és társadalmi életnek hosszabb idö óta tevékeny szereplője. A második t

^ nemzetgyűlésen, ahol a sopronkörnyéki kerületet kép

viselte pártonkívüli programmal, különösen az Ausztriával való könynyebb gazdasági érintkezés szükségét hangsúlyozta. A magyaros/t rák kereskedelmi Szerződés soronkivüli letárgyalásáért a pártok között akciót, inditott. ö volt a legelső, aki a nemzetgyűlésen még 1923-ban a valorizációt követelte. Tagja volt a házszabálymodositó bizottságnak. A belügyminiszter felkérésére tervezetet dolgozott ki a gyámhatósági eljárás egyszerűsítésére és általában az árvaszéki reform érdekében. A képviselők olaszországi ulja alkalmával ö üdvözölte a római kapitóliumon Kóma városát és kifejezte a magyar nemzet háláját. Olaszországnak, a velencei egyezmény körül tanúsított támogatásáért. Irodalmi téréi a Szeenenyi- és a Tisza-kultusz ápolása érdekében működött. 1926-ban régi kerülete választotta meg mint kormánytámo gatö pártonkivülit. ÖTVÖS LAJOS DR. (Lövő.) A sopromnegyei Mihályi község plébánosa. Kisbirtokos szülök gyermeke. A sopronmegyei Gyórón született 1882-ben. Győrött a tiheológiai akadémia n és a budapesti egyetem bölcsészeti karán folytatta felső iskolai tanulmányait. Okleveles középiskolai tanári és filozófiai diplomát szerzett. 1906-ban segédlelkész, 1909-ben püspöki szert ártó és szentszéki jegyzi) 1912-től 1914-ig a budapesti Szent ImreKollégium prefektusa volt, 1915-ben tanári működést fejtett ki, de 1917-ben egészségi okokból ideiglenesen nyugdíjba ment. A,z 1926. évi képviselőválasztáson a lövői kerület küldte a parlamentbe, leereszteni/ gazdasági és szociális párti programmal. Ellenfele Fertsák Jenő volt főispán és nemzetgyűlési képviselő volt. 215