1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Őrffy Imre dr.

gazdasági tanácsnok. 1918-ban, a forradalom idején, a város közönségének osztatlan kívánságára kormánybiztosságot vállalt, de másfél hónapig szolgálhatta csak a város érdekeit ebben az állásában, mert mindjárt a szerb megszállás kezdetén a renegát Pandurovite László, a szerb kormány főispánja, aki a/.elött mint honvédszázados a pécsi honvédhadapródiskola tanára volt, elűzte hivatalából. Ekkor visszatéri a városi szolgálatba és mint főjegyző s polgármesterhelyette- folytatta működését, amig a Linder-rezsim hivataltársaival egyetemben öt is el nem távolította helyéről. A Baranya [elszabadulása után, 1921 augusztusában, újra elfoglalta állását, mint polgármesterhelyottes-föjegyző. A Ferenc József-rend lovagkeresztjenek s a II. oszt. polgári hadiérem birtokosa. A második nemzetgyűlésbe pártonkivüli programmal Pécs város I. kerülete küldte. A nemzetgyűlésen több figyelemreméltó beszédet mondott, különösen a városokat érdeklő ügyekben. Előadója volt az összeférhetetlenségi állandó bizottságnak. 1926-ban Pécsett a polgári lista élén kapott mandátumot. Az egységespárt tagja. ŐRFFY IMRE DR. (Szekszárd.) 1884-ben született Szekszárdon. Középiskolai tanulmányait a budapesti Ferenc József-intézetben végezte, egyeli 'ini tanulmányait pedig a budapesti tudományegyetemen, ahol jog- és államtudományi doktorátust szerzett. Közben Berlinben nemzetgazdasági, büntetőjogi és szociológiai tanulmány okat folytatott. 1906-toan a közalapítványi ügyigazgatóságnál vállalt hiVatali állást Budapesten. 1912-ben, miután ügyvédi vizsgát tett, reábízták a közalapítványok bánáti (buziásfürdöi) ügyészségének vezetését, majd közvetlenül a háború kitörése előtt visszahívták a központba, ahol közalapítványi jogügyi tanácsossá nevezték ki. Ezidöszcrini Budapesten ügyvédi gyakorlatot folytat. A háborút mint a fehértemplomi 17. nehéz tüzérezred tartalékos tisztje szolgálta végig. Vitéz magatartásáért számos kitüntetésben részesült s mint tartalékos százados szerelt le. A forradalom után egyik megalapítója volt a Tolna megyében megalakult keresztény nemzeti 213