1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.
Képviselőház - Apponyi Albert gróf
feltétek' a magyar igazság érvényesülésének, egyáltalán nem szorul bizonyításra. Ily sokoldalú és nagyjelentőségű munka közben töltötte bo Apponyi életének nyolcvanadik esztendejét 1926 május 29-én, A nemzetgyűlés ebből az alkalomból nagy ünneplésben akarta részesíteni, ö azonban azt hálás köszönettel elhárította magától, viszont nem háríthatta el az. ország ünneplését, mely szeretetének, ragaszkodásának és hálájának ezer tanúságával halmozta el. Amerikai tisztelői aranyserleggel lepték meg s a hivatalos Amerika táviratilag üdvözölte. Születésnapját Gyöngyösapátiban töltötte, ahol, miután a csehek eberhardi ösi birtokát kisajátították, nj családi birtokot alapított. Az országgyűlés képviselőházában természetesen Jászberény egyhangú mandátumával foglal helyet. /A Ház. megnyílásakor a korelnöki tiszt ezúttal is öt illette volna, ö azonlban nem vállalta alkotmányjogi aggodalmainál fogva, amelyeket — mint mondotta — nem volna ildomos az elnöki székből kifejtenie. 1927 áprilisában Hollandiába utazott, az ottani illetékes körök meghívására s nagysikerű és hatású előadásokat tartott a magyar ügyről. Egyéb közéleti tevékenységiéi kiterjed! a nyilvános életnek szinte minden ágára. Igazgatósági tagja a Magyar Tudományos Akadémiának, rendes tagja a Kisfaludy Társaságnak. Tiszteletbeli államtudományi doktora a budapesti és a kolozsvári egyetemnek és tiszteletbeli orvostudományi doktor a budapesti egyetemien. Elnöke a Szent István Társulatnak és rendes tagja számos társadalmi és tudományos egyesületnek. Díszpolgára sok magyarországi városnak és rendes tagja Budapest törvényhatósági bizottságának, összegyűjtött beszédei két kötetben jelenek meg. Emlékezetes munkája: The juridical nature of the relations between Austria and Hungary (Ausztria ós Magyarország viszonyának jogi természete), mely 1907-iben jelent meg. A Kisfaludy Társaság „Aesthetika ós politika, művész és államférfiú" cimmel adta ki a Társaságban elmondott székfoglalóját 1895-ben. i 1921-ben jelent meg Emlékiratai-nak első kötete, „ötven év. Ifjúkorom. — Huszonöt év az ellenzéken" cimmel. A memoir-irodalomnak ez a remeke egyúttal nagyszerű történeti munka is, amely belevilágít az 1867 óta lefolyt korszak sok, eddig megfejthetetlennek látszó rejtélyébe. Erről a korról, mint a régi Magyarország utolsó korszakáról beszél e könyvben: s „töretlen hittel bizik az uj Magyarországban, a magyar nemzetnek most ellankadt és megzavart, de feltámadásra rendelt életerejében és hivatásában". 22