1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Nagy Emil

előadója lett a közösügyi delegációnak Is. A koalició alatt a parlamenti életben mérvadó ezerepre teli szert. Felfogása szerint a 48-as politika alatt a törzsökös magyar nép nemcsak közjogi politikát értett, hanem elsősorban agrár irányzatú;,, népies politikát és azért parlamenti működésében a kilátástalan gravaminális politika helyett 48-as irányzatú agrárius politikát sürgetett s ebben az irányban széleskörű agitáció! és nagy publicisztikai működést fejtett iki a Budapesti Hírlap hasábjain is. Ugyanakkor úgyszólván uttörö munkát végzett a régi igazságügyi törvények félszegségének kimutatásával és számos előadásban, cikkben és röpiratban sürgette az elárult és már károssá, vált igazságügyi törvények revizióját. Ezen a téren parlamenti beszédeivel igen jelentékeny sikerei voltak. Politikai működésének e kétféle irányzatával kettős értelemben szembekerült Justh Gyula társadalmilag liberóradikális színezetű és közjogilag erősen dogmatikus felfogásával s közelebb jutott Tisza Istvánhoz, aki 1910 elején a politikai radikalizmus elleni szorosabb politikai barátságra hívta. fel, de a munkapárt 1910-iki nagy győzelmével ez az orientálódása tárgytalanná vált. Közben az Interparlamentáris Unió! Apponyi Albert ajánlatára választmányi taggá, választotta. Az Unió tanácsülésein hétizben képviselte Brüsszelben Magyarországot A koalició bukása után megtartott 1910. évi választáson! régi kerülete óriási többséggel választotta meg újra, okkor azonban már nem vállalt nagyobb szerepet a politikai életben, sőt amikor már világosan látta, hogy az obstrukció veszedelme a képviselőház felöl el nem hárulhat, letette mandátumát, mert egyrészt a Tisza István gróf ellen való kíméletlen obstrukciót politikai érzületével nem tudta összeegyeztetni, másfelől pedig pártot cserélni, illetve a győzelmes munkapárthoz csatlakozni még se akart. Visszavonult tehát ügyvédi irodájába s mint néhai Esterházy Miklós herceg bizalmi embere vett részt a herceg amaz emberbaráti tevékenységében, amellyel minden törvényes kényszer nélkül 42000 holdat engedett át a falusi földmives népnek kishaszonbérletek céljára. Érdemeiért Ferenc József 1912-ben udvari tanácsosi rangra emelte. Az 1922-iki nemzetgyűlési választásokon a régi kerületének jászsági részéből alakított, jászladányi kerület egylmn guan választotta meg egységes kisgazda pá rli programmal. Mindjárt július 3-án mondott nemzetgyűlési beszéde feltűnési keltett. Ebben a beszédében a nemzeti termelés gyakorlati emelését, a munkaalkalmak növelését és egyáltalában az üzleti és gazdasági élet fejlesztését sürgette. 1923 májusában it 209