1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Lukács György dr.

minisztérium által a képviselőház elé terjesztett javaslatok elökószitésére esett. E tekintetben különösen az egyházpolitikai reformjavaslatok érdemelnek említést. 1895-ben az újonnan felállított állami anyakönyvi osztály élére került. E minőségében az állami anyakönyvek berendezése és a polgári házasság intézményének életbeléptetése volt a feladata s az ö érdeme, hogy a reform ezen része minden zökkenő nélkül ment át az életbe. 1897-ben a Bánffy-kormány előterjesztésére Békés vármegye főispánja, három évre rá pedig egyúttal Hódmezővásárhely város röispáinja lett s ezt a kettős méltóságot mindaddig megtartotta, amig a király 1905-ben vallás é.-, közoktatásügyi miniszterré nevezte ki. Mint főispán sokat foglalkozott az agrárszocializmus kérdésével, mely akkoriban Békés vármegye egyik legégetőbb problémája volt s tevékenysége főképen arra irányult, hogy a mezőgazdasági munkásnépnek munkaalkalmakat teremtsen, ami azért volt rendkivül fontos, mert a már korábban megkezdett vizrendezósi munkálatok befejeztetvén, a vármegye lakosságának jelentős részéi levő kubikusok munka nélkül maradtak. Emellett nagy súlyt fektetett a vármegye közegészségi ügyeire. A gyulai kórház nagystílű fejlődése és az ottani népszanatórium felállítása az ö nevéhez fűződik. Nem hanyagolta el a kulturális életet sem. Föispánsága alatt épült fel a gyulai színkör, a gyulai főgimnázium s több más iskola. Orosházán, Gyulán s Hódmezővásárhelyen ipari kiállításokat rendezett. Békésen nagyszabású kenderáztató telepet létesített 8 jelentékeny része volt több nagy iparvállalatnak a vármegyében való megtelepedésében. 1905-ben a Fejérváry-kormányban közoktatásügyi miniszter lett s az. volt 1906 márciusiáig, amikor is az országgyűlésnek (1906 februárjában történt) feloszlatása miatt lemondott. Mint kultuszminiszter kizárólag resszortügyekkel foglalkozott. Törvényavaslatokat készített a népoktatás s az egyetemi oktatás, valamint az alapítványi birtokok kezelésének reformjáról, a középiskolák kérdésében pedig nagyszabású ankét megtartásával járult hozzá az eszmék tisztázásához. Minisztersége alatt vitte keresztül a magyar nyelv intenzivebb oktatása! a nemzetiségi vidékeken, az érettségi vizsga egyszerűsítését, a baptista felekezet elismertetését s ö szabályozta az ortodox zsidó hitközségek jogviszonyait is. A Ráth György-múzeum állami tulajdonba vétele is minisztersége alatt történt. Nagy érdeme, hogy az Iskolákat a tuberkulózis és az alkoholizmus elleni védekezés szolgála tába állította. Gyula városa 1910-ben munkapárti programmal képviselőjévé választotta. Tagja volt az utolsó képviselőház közösügyi 191