1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Krüger Aladár dr.

KRÜGER ALADÁR DR. (Biharnagybajom.) 1878 október 1-én született Nagyváradon. Atyja, Krüger Viktor, a nagyváradi főreáliskola igazgatója volt. Iskoláit Nagyváradon végezte, jogi és államtudományi doktorátust Kolozsvárii szerzett, ügyvédi vizsgát Budapesten tett. Nagyváradon már jogász korában szerepet vitt az ifjúság életében. Ugyan* csak jogász korában kezdett az irodalom és hírlapirodalom terén is működni. Első verse 1896-ban jelent meg á „Szabadság" cimü nagyváradi napilapban; később a „Tiszántúl" cimü nagyváradi napilap munkatársa lett és ott jelentek meg versei, tárcacikkei, szinikritikái és vezércikkei. Tagja lett a nagyváradiak irodalmi társaságának, a SzigligetiTársaságnak, mely csakhamar választmányi tagjává, később alelnökévé választotta. Különösen élénk tevékenységet fejtett ki a nagyváradi keresztény társadalom megszervezésében. Mikor 1906-ban Rákóczi Ferenc hamvait hazahozták, „Hazajön Rákóczi" cimmel nagyhatású melodrámát irt, amelyet élőképekkel kisérve, a Szigligeti-színházban egymásután hatszor adtak elő nagy sikerrel. A, keresztény kisemberek megszervezésére Nagyváradon a Katolikus Népszövetséget alkotta meg, mely rövidesen Nagyváradnak legerősebb keresztény szervezetévé lett. Ennek keretében Hitelszövetkezetet és Fogyasztási Szövetkezetet létesített, melyek túlélték a forradalmat és virágoznak a román megszállás aíatt is. 1906-ban a nagyváradi püspökség főügyészévé nevezte ki Szmrecsányi Pál püspök; ezt az állását mindvégig megtartotta. 1912 ben mint felelős szerkesztő vette át a Tiszántúl vezetését és ezt a lapot rövid pár év alatt felvirágoztatta. Nagyváradi szereplésének köre csakhamar kiszélesedett. 1903-ban az Aquinói Szent Tamás-Társaság meghívására filozófiai és jogi kérdésekről több előadást tartott. Többizben volt a katolikus nagygyűlések ünnepi szónoka Budapesten, Szegeti, MI és Pécsett. Élénken vett részt almán az országos mozgalomban is, mely erős központi keresztény sajtó megteremtését célozta. Versei az Alkotmányban és a Budapesti Hírlapban, epikai költeményei „Orgonaszó" cimmel jelentek meg. Ennek a kötetnek országos sikere volt; Rákosi Jenő a Budapesti Hirlap184