1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - gróf Klebelsberg Kuno dr.

den cáfolat ellenére is a hir, hogy a kultuszminiszterséget a miniszterelnökséggel fogja felcserélni. November 18-án feltűnést keltő beszédet mondott a Társadalmi Egyesületek Országos , Szövetségében a jobboldali elemek tömörüléséről, amiért a bal- oldalról rendkívül hevesen támadták. December 25-én pedig cikket irt a Miskolcon megjelenő Magyar Jövő cimü folyóiratban, amelyet a baloldalon heves tiltakozás fogadott, mert ugy fogták fel, mint a jobboldali diktatúra bejelentését. Mindezeknél jelen tösebb, hogy a Népszövetség ez évi téli ülésszakán, amelyen a magyarországi numerus clausus ügye is tárgyalás alá került, ö fejtette ki december lQ-én a magyar kormánynak ebben a kérdésben elfoglalt álláspontját, melyet abban foglalt össze, hogy a numerus clausus nem állandó jogi természetű berendezkedés, hanem átmeneti rendszabály, mely a békeszerződés által tereintett helyzetből folyik s amely hatályon kivül lesz helyezhető, mihelyt társadalmi s gazdasági életünk visszanyeri korábbi stabilitását. A Népszövetség ezt a nyilatkozatot tudomásul vette, abban a reményben, hogy a numerus claususról szóló törvényt Magyarország a közeljövőben meg fogja változtatni, s ezt az álláspontot a nemzetgyűlés is helyeselte, amikor Klebelsberg gróf a Ház december 16-iki ülésén beszámolót mondott róla. A sajtóban és általában a nyilvánosságban ez az álláspontja a kormánynak sok vitára adott okot, de végeredményben meg- <\<?j nyugvást keltett, amikor a rákövetkező évben, szeptember 15-én a kultuszminiszter két rendeletével csakugyan jelentékenyen enyhítette a numerus clausus igazságtalanul szigorú, merev és sok félreértésre alkalmat, nyújtó egyes rendelkezéseit. Ez utóbbi két rendelete kapcsán sokat foglalkoztatta a közvéleményt Klebelsberg grófnak az egyetemi ifjúsághoz való viszonya is. Ez a két rendelet ugyanis, melyet a közvélemény nagy többsége kedvezően fogadott, az ifjúság egy részének ellenállásával találkozott, de ö ugy ezt a mozgalmat, mint jóval előbb, 1923 tavaszán a márciusi tüntetés nyomán keletkezett főiskolai zavargásokat és a soproni bányászati és erdészeti főiskolán 1924 októberében kitört sztrájkot is, tapintatosan ugyan, de erélyesen s a közéideknek megfelelően intézte el. 1926 őszén igen kemény

1 és bonyodalmas vitája támadt a budapesti egyetem harmadik sebészeti tanszékének felállítása és Ádám Lajos dr.-nak e tanszékre való kinevezése miatt. Ez a konfliktus, melynek során a főiskolai ifjúság egyes szervezetei is állást foglaltak, a Klebelsberg erélyes s egyben tapintatos fellépése folytán simán intéződött el és Klebelsberg gróf a képviselőház egyik 1927 februárjában megtartott ülésén egy interpelláció kapcsán arról számolhatott be, hogy mindenki meghajolt a kinevezés tényében foglalt állami akarat előtt. 175