1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - gróf Klebelsberg Kuno dr.

mindaddig, mig ;i csopori 1922 februárjában a csatlakozásával akkor alakult cgységespártba bele nem olvadt. Ráday Gedeon gróf belügyminiszternek a II. Bethlen-kormányból való távozása után, 1921 novemberében, e l>ethlen-kormány belügyminisztere lett. Ebben a minőségében az ö felaőata volt a választójog kodifikálása. Javaslatából, mely az ellenzék legkevesebb ellenállását váltotta ki s kisérletképen a fővárosban a lajstromos választást kívánta életbeléptéim, nem lett törvény, rendelet formájában azonban életbelépett s az 1922-iki általános választások az általa tervezett választójog alapján s az 6 v

ezelése alatt folytak le. Belügyminiszteisége alatt, E922 április -i-án történt a szörnyűséges bombamerénylet az E

rzsébetvárosi Kör ellen, melynek tetteseit, bár Klebelsberg gróf mindent elkövetni. ami hatalmában állott, a rendőrség nem tudta kideríteni. Felhatalmazására akkoriban az Ébredi') Magyarok egyesületének helyiségeiben házkutatást tartottak, amiért az ébredők rendkívül heves módon ellene fordultak s mikor egyik izgató tartalmú plakátjukat eltávolíttatta az utcákról, ujabb falragaszukon sértő kifejezésekkel illették, amelyekért ö a bíróságnál kereseti elégtételt Az ébredők ellen intézett lépései nagy feltűnést, keltettek. A merénylet áldozatainak sírjánál emelkedett szellemű gyászbeszédet mondóit. A második nemzetgyűlésen, a komáromi kerületei képviselte. A Bethlen-kormány 1922 júniusában történt rekonstrukciójakor megvált a belügyminiszteri tárcától 8 vallás- és közök tatásügyi miniszter lett. Képességei ebben az tij állásában, mely leginkább felel meg hajlamainak, bontakoztak csak ki igazában. Rövidesen két nagyfontosságú törvényjavaslattal lépett a nemzetgyűlés elé. Az első (1922 július 26-án) a nagy nemzeti közgyűjtemények önkormányzatáról (a gyűjtemény egyetemről) szólt, a második a Magyar Tudományos Akadémia szubvenciójáról (1922 november 16-án). Ezzel a két javaslattal, amelyeket a nemzetgyűlés szinte vita nélkül emelt törvényerőre, uj korszak nyilt a magyar művelődés történetében, mely azóta is szakadatlanul felfelé tvelö lendülettel bontakozik ki egvre nagyobb a rá nyolcban és egyértelmű az odáig erősen elhanyagolt magyar kultúrpolitika megújhodásával. Ez az uj korszak Klebelsberg Kunó gróf nevéhez fűződik s ozt elismeréssel állapítják meg róla azok is, akik egyébként általános politikai felfogásával éle sen szerabenállanak. A kultuszminiszter rendkivül szerencsés kézzel fogott hozzá ehhez a munkához, mely átölelte a nemzeti művelődésnek minden ágazatai, a legmagasabb tudományoktól a legalsóbbfoku népoktatásig s a művészetektől a testi kultúráig és emellett min 171