1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Kiss István

viszont — a nemzeti meg a felekezeti nevelés, majd a militarizmus ellen — igen ellenséges fogadtatásban részesültek. Az országgyűlésbe is Peidl Gyula lemondása után került, mint a szociáldemokrata párt listájának első pótképviselöje. Az uj képviselőháznak is buzgó tagja, aki már az 1927—28. évi költségvetési vita alkalmával több parlamenti beszédben szállt sikra szoeiális érdekekórt. KISS ISTVÁN (Kiskunfélegyháza.) 1883-ban született Kiskunfélegyházán, ahol középiskoláit is végezte. A kecskeméti jogakadémián és a budapesti egyetemen folytatta jogi tanulmányait. Rövid kolozsvári városi szolgálat után 1908-ban pénzügyi fogalmazóvá nevezték ki Szegedre, ahonnan fogalmazói rangban Pozsonyba került, majd a budapesti pénzügyigazgatóságnál p. ü. titkár lett. 1920-ban a pénzügyminisztériumba helyezték; itt előbb a vagyonváltság osztályban dolgozott, azután az italmérési osztály h. vezetője lett. 1925-ben a kecskeméti pénzügyigazgatósághoz helyezték át pénzügyigazgatóhelyet légi rangban s egyben pénzügyi főtanácsossá lépett elő. Különféle gazdasági mozgalmakban sokat szerepelt; igy közreműködésével német-magyar gazdasági csereakciót indítottak meg Kiskunfélegyházán. Városa társadalmi ós közéletében is élénk részt vesz. A Magyar Gazdaszövetség igazgatóválasztmányi tagja, a Baromfitenyésztők Egylete kiskunfélegyházi fiókjának elnöke, a bugacmonostori szeszfözdeegyesület diszelnöke, a kecskeméti iskolaszék igazgatósági tagja. Diszelnöke a Falu Országos Földmivesszövetség monostorfalvai fiókjának, amelyet ö alapitott, valamint a Kun Vadásztársaságnak. Több tanulmányutat tett Nyugat{Európa országaiban. Gazdasági és adóügyi cikkeket ir. Bugacmonostoron gozdálkodik. Rendkívül heves választási küzdelem után győzte le ellenfelét, Horváth Zoltánt, a kerület volt Kossuth-párti képviselőjét 943 szavazattöbbséggel s ezzel az egyik legbiztosabb ellenzéki kerületet hódította el. L69