1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Karafiáth Jenő dr.

elnöke a Budapesti Egyelem: Atlétikai Clubnak. Megalapítója és örökös tb. elnöke a Budapesti Egyetemi Turista Egyesületnek. Elnöke volt az Ügyvédjelöltek Országos Egyesületének is, mely egyesület érdemei elismeréséül szintén tb. elnökévé választotta meg. Megalapítója s mint főtitkár vezetője volt a Köztisztviselő Ügyvédek Országos Szövetségének, ö alapította meg 1908-ban az egyetemet végzett magyar jogásztársadalom számára a Magyar Jogász-Sportegyletet (Jurista Klub), melynek azóta ügyvezető elnöke. Ügyvezető elnöke az Országos Nemzeti Klubnak is. Elnöke az Országos Rád:ó-Klubnak. Igazgató ta^ nácstagja az Általános Közjótékonysági Egyesületnek, a Magyar Vörös-Kereszt. Egyesülétnek, a Magyar Gazdaszövetségnek, az Országos Hadimúzeum Egyesületnek. Választmányi tagja a Magyar Nemzeti Szövetségnek, az Országos Képzőművészeti Társulatnak, az Országos Erdészeti Egyesületnek, az Országos Kaszinónak, valamint a Tisza István Körnek. Kinevezett Tagja az Országos Központi Kongrua Bizottságnak s az Országos Katolikus Kongrua Tanácsnak. Tiszténél fogva tagja Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának. Tiszteletbeli tagja a Magyar Országos Céllövő Szövetségnek, a Magyar Atlétikai Klubnak és a Budapesti Tornaklubnak. 1923-ban az államfő az Országos Testnevelési Tanács elnökévé nevezte ki, amelynek addig társelnöke volt. A pestszentlőrinci bajnoki hadi-céllövö versenyek megrendezésének kezdeményezése is az ö nevéhez fűződik. Egyik megalapítója volt az. önkéntes örségnek, továbbá Magyarország Területi Épsége Védelmi Ligájának, amelynek alelnöki tisztét töltötte be. Külföldi tanulmányútjai során megfordult Angliában, Ausztriába n. Belgiumban, Dániában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Komániában és Svájcban. Ifjúságában sikeresen dolgozott az irodalom terén, valamint a sajtóban is; a napi- és het'lapokban sürün jelentek meg vezércikkei, illetve verse\ lárcái és műfordításai. 1909-ben v

Akkordok" címmel adta ki összegyűjtött verseit. Az ö érdeme, hogy az első nemzetgyűlési választásoknál a köztisztviselők passziv választójoga elismerési nyeri, mert az ezt célzó mozgalmat még a Károlyikormánnyal szemben ö indította meg és tartotta ébren megvalósításig. A két nemzetgyűlésen, mint az ipolyszalkai kerület képviselője többizben mondott ügy elemreméli ó beszédet, melyekben főként Szociálpolitikai és kulturális problémákkal, valamint nemzetvédelmi kérdésekkel foglalkozott és különösen a népesedési politika intenzivebb felkarolásának szükségességét hirdette. Kezdeményezésére hozta meg a nemzetgyűlés az 1921. évi L1III. törvénycikket a testnevelésről, amely törvény főként honvédelmi 157